A Big Data – vagy ahogyan magyarul időnként fordítják, a Nagy Adat – az elmúlt pár év egyik slágerszava, ugyanakkor még mindig kevesen vannak csak tisztában azzal, mit is foglal ez magában.

Jelenthet:

• nagy mennyiségű adatot, 
• olyan nagy adathalmazokat, amelyek meghaladják a normális adatbázisok tárolóképességét,
• olyan szoftvereket, amelyek célja, hogy az előző két definíció adatmennyiségét értelmezni tudják.

Az IoT egyik fontos előnye, hogy segíthet az adott problémák pontosabb megértésében, elemzésében. Bárki tudja, hogyha az autó motorja furcsa hangot ad ki, akkor valami nem stimmel, vagy a háztartásokban a mosógép fűtőszálai a kemény víztől könnyen meghibásodhatnak. Az IoT és a Big Data segítségével sokkal precízebben feltérképezhetőek a problémák, műszaki hibák, ezáltal a megoldás is hatékonyabb és célirányosabb lehet.  

Hatalmas halmazok

Ugyanakkor fontos belegondolni abba is, hogy milyen mennyiségben gyűjtenek adatot a világhálóra csatlakoztatott eszközök. Ez a költségek és erőforrás-felhasználás szempontjából is kulcskérdés lehet. 

Vegyünk például egy okostermosztátot amelyik folyamatosan ellenőrzi a ház hőmérsékletét és az alapján irányítja is. Egy áramszolgáltató számára a csúcsidőben elképesztően fontosak az adatok. Ezek alapján akár „hajszálnyi” változtatásokkal is elérhető, hogy például a kánikulában – amikor pörögnek a légkondik – se legyen áramkimaradás. Az éjszakai órákban viszont – amikor a felhasználás sokkal alacsonyabb és könnyebben előrejelezhető – az egyszerűbb adatelemzés, illetve kevesebb információ gyűjtése és kiértékelése is elégséges lehet.

Cikkünk folytatásában arról olvashat, hogy milyen típusai vannak az adatoknak, és a Big Data területén milyen út vezet a gyártóktól a felhasználókig és fordítva.

Forrás: Readwrite