Így segíthetnek az „intelligens” porszemcsék a gyógyításban

Így segíthetnek az „intelligens” porszemcsék a gyógyításban

Így segíthetnek az „intelligens” porszemcsék a gyógyításban

egészség

2 perc

Az „intelligens por” elsőre úgy hangozhat, mint valamilyen sci-fi-ből kiragadott kifejezés, azonban a kaliforniai Berkeley Egyetem tudósai olyan speciális szemcsét fejlesztettek ki, mely a beültetést követően valós időben követheti nyomon az idegek, az izmok és a szervek állapotát.

A nagyjából homokszem méretű szenzorok úgynevezett piezoelektromos kristályt tartalmaznak, mely egy, az ideg- vagy izomrostokkal kapcsolatban álló apró tranzisztor segítségével képes átalakítani a testen kívülről érkező ultrahangos rezgéseket elektromossággá. Mindez azért érdekes, mert ennek segítségével egy napon talán a protéziseket és a robotokat is irányítani lehet majd, ezzel pedig akár egy új „bioegészségügyi” iparág is létrejöhet.

Ryan Neely neurológia szakos hallgató elmondta, az eredeti cél egy olyan életképes klinikai technológiai létrehozása volt, mely megkönnyíti a fogyatékkal élők életét, hiszen az elektróda agyi beültetésével az illető lényegében egy életen át képes lehet művégtagját (például a karját) irányítani.

A jelenleg elérhető hasonló típusú elektródák ugyanis egy-két év alatt lebomlanak, ráadásul vezetéken keresztül csatlakoznak. A vezeték nélküli szenzorokat viszont le lehetne zárni, így nem kívánt elmozdulásuk is megakadályozható lenne, ezzel pedig a fertőzéseket is meg lehetne előzni.

A Gartner kutatása szerint akár már öt-tíz év múlva is elterjedhet ez megoldás. A speciális porhoz kapcsolódó alkalmazáson a tudósok már 2003 óta dolgoznak, a vezeték nélküli, úgynevezett mikro-elektromechanikai érzékelők (MEMS) a fénytől a rezgésekig gyakorlatilag bármit képesek érzékelni, így ezekkel akár monitorozható például a városi forgalom vagy a háztartási berendezések energiafogyasztása. 

Jose Carmena neurológus szerint mára a szenzorok elég kicsik ahhoz, hogy a perifériás idegrendszerben, urológiai területen vagy például étvágycsökkentőként is használhatók legyenek. A kapcsolódó technológia ugyanakkor még nem igazán tart ott, hogy elérje az 50 mikronos méretet, amire szükség lenne az agyi és a központi idegrendszeri beültetések esetén. Az okosporral mindez kiváltható, ehhez azonban még további vizsgálatokra van szükség, a fejlesztői csapat jelenleg patkányokon folytat kísérleteket.

Nagy kérdés természetesen az is, hogy miként lehet majd az ilyen speciális port bejuttatni a szervezetbe: beültetésre lesz szükség vagy le is lehet nyelni, netán be is lehet majd lélegezni azt. A történetnek tehát még messze nincs vége, de még hosszas kutatások kellenek ahhoz, hogy az elképzelések a hétköznapi gyógyításba is megjelenjenek.

Forrás: Berkeley News / ReadWrite