Egyre több világhálóra csatlakozó IoT-eszköz jelenik meg a piacon, ezek alkalmazásakor azonban érdemes számolni a biztonsági kockázatokkal, és figyelni kell a kompatibilitásra is. Az összefoglaló első részét itt olvashatja el.

Digitális lábnyom

Még egy rendeltetésszerűen működő és használt termék esetén is előfordulhat, hogy támadási felületet szolgáltat a kiberbűnözők számára. Példának okáért az eltárolt és az interneten keresztül továbbított hangutasítások használhatók a hirdetések „személyre szabásához”. De a háttérből beszűrődő zajok vagy beszélgetésfoszlányok olyan információkat is tartalmazhatnak, amelyek „jól jöhetnek” egy hackertámadáshoz vagy akár egy betöréshez.

A nagyobb márkák lehetővé teszik a hangfelvételek áttekintését és törlését, ezt tehát mindenképpen érdemes rendszeresen megtenni. Az intelligens zárak használatakor és a digitális kulcsok „kiadásakor” is erősen ajánlott fokozott óvatossággal eljárni.

Bábeli káosz helyett...

Egyre több vállalat kínálja „csomagban” a különféle intelligens berendezéseit, mondván, hogy a vevő így vásárláskor pénzt takaríthat meg. Érdemes azonban alaposan megnézni, melyik szolgáltató is áll a készülékek mögött, és mely digitális asszisztenssel kompatibilisek az adott eszközök.

Ha példuál a felhasználó az Amazont preferálja, akkor Alexa-kompatibilis terméket érdemes beszereznie, ha pedig Google-felhasználó, akkor Google Assistant hangvezérlésű eszközt vásároljon. Az Apple termékek HomeKit-tel, a Samsung-készülékek a SmartThings rendszerrel működnek együtt, míg néhány termék több virtuális asszisztenshez is képes csatlakozni.

Arra sem árt figyelni, hogy bizonyos készülékek – különösen a kamerák – esetén „extra” díjat kérnek a hosszabb ideig történő tárolás vagy egyéb funkciók igénybevételéhez, bár az esetek többségében ez még kevésbé jellemző.