Az adatvezérlés lehet az okosvárosok egyik kulcsa

Az adatvezérlés lehet az okosvárosok egyik kulcsa

Az adatvezérlés lehet az okosvárosok egyik kulcsa

big data

2 perc

A sikeres smart city projektekhez elengedhetetlen a megfelelően kidolgozott adatstratégia.

Az „adatérett” város kifejezést még nem szokás használni, pedig erre is szükség van ahhoz, hogy egy települést „intelligensnek” lehessen minősíteni. Az információk összegyűjtésének, elemzésének, integrálásának és felhasználásának módja is a siker titka.

Ahogyan Susan O’Connor, az Oracle ipari marketing területéért felelős nemzetközi igazgatója fogalmaz, az adatok az intelligens városok átalakításának rakétaüzemanyagai. 

Az ESI ThoughtLab már tavaly megjelentetett egy tanulmányt a témában, most pedig egy újabbal álltak elő. A „Building a Hyperconnected City” (A „hiperösszekapcsolt” város kiépítése) című kutatás az előző vizsgálatra épít.

Szerzői megállapítják, hogy a hatékony adatinfrastruktúrával rendelkező városok potenciálisan 21%-kal növelhetik egy főre jutó GDP-t. Mindezt világszerte 100 városi tisztviselővel történt egyeztetésből szűrték le.

Az eredmények szerint a leginkább „adatérett” városok Ázsiában találhatók. Az első helyen Szingapúr áll, amit Szöul és Hongkong követ.

Ez a rangsor nagyjából összecseng a világ legfejlettebb városainak listájával. Ott ugyanis szintén Szingapúr léphetett a képzeletbeli dobogó legfelső fokára, a második helyet Hongkong szerezte meg. Szöul viszont New Yorkot követve csak a negyedik helyet tudhatta a magáénak. 

Az ESI ThoughtLab mostani tanulmánya szerint a „hipercsatlakoztatott” városok átlagos befektetési megtérülése 83 millió dollár. A csak „kivitelezői” szerepet betöltő városok esetén ugyanez az érték 19,6 millió dollár negyedéves szinten.

Sok városban – főleg Észak-Amerikában – külön tisztviselői pozíciókat hoztak létre az okosváros-projektekhez kapcsolódóan, leképezve ezzel a versenyszféra működési modelljét. Több helyen pedig külön programokat indítottak, amelyek applikációk segítségével teszik lehetővé, hogy a lakosok hozzáférhessenek a kapcsolódó szolgáltatásokhoz. A cél a városlakók elköteleződésének elősegítése.

Kiemelten fontos továbbá az adatvédelem kérdésköre. O’Connor szerint a felelősségteljes adatgyűjtés mindenhol kérdés minden érintett számára. A téma időszerűségét jól mutatja, hogy a megkérdezett 100 szakértő fele nyilatkozott úgy, hogy jelen pillanatban a települések nincsenek megfelelően felkészülve egy esetleges kibertámadás elhárítására.

Ráadásul a smart city projektekhez megfelelő eszközökre, agyagi- és humán erőforrásra van szükség. Ezeknek pedig az önkormányzatok sokszor nincsenek birtokában. A szakértő úgy véli, jelentős tőke felszabadításra lenne szükség a sikerhez. Ez pedig nyilvánvalóan nem megoldható egyik pillanatról a másikra.

Forrás: