Szükségtelen járműkárok: van-e alternatíva?

Szükségtelen járműkárok: van-e alternatíva?

Szükségtelen járműkárok: van-e alternatíva?

autó

4 perc

A modern közlekedésbiztonsági rendszerek és eszközök segítségével jelentősen csökkenhet a közúti balesetek és a céges járműflottákat érő károk aránya, ami komoly költségmegtakarítást tesz lehetővé a vállalatok számára.

A biztonságos közlekedést számos szubjektív tényező befolyásolja, köztük a sofőr egyéni felelősségérzete, ébersége, és persze gyakorlottsága. A céges járműflották kiépülésével párhuzamosan ugyanakkor előtérbe került egy újabb vezetésbiztonsági kérdés is: kié az autó? A közlekedési és flottakezelő cégek már erre is keresik a választ.

A kutatások alapján éves szinten a céges járművek körülbelül harmada sérül meg balesetek során. Különösen veszélyeztetettek a fokozott biztonságérzést – vagy annak illúzióját – nyújtó nagyobb autók és terepjárók.

A KRESZ szerint a szabálytalanságokért minden esetben az elkövetőnek kell büntetést fizetnie, függetlenül attól, hogy a jármű kinek a tulajdonában van. Az autóban okozott kár viszont normál esetben a kocsi tulajdonosát - cégautó esetén tehát a vállalatot – terheli. Kivételt ez alól csak az jelent, hogyha a károkozás bizonyíthatóan szándékos volt, vagy gondatlanságból fakadt.

A hazai cégek számára évente megközelítőleg 1 milliárd forintos pluszköltséget okoznak a flottás járművekkel kapcsolatos károk, és a kárrendezéssel járó ügyintézés is további terhet jelent. A vállalatok rendszerint alaposan kidolgozott cégautó szabályzatokkal, vagy belső vezetéstechnikai tréningekkel igyekeznek elejét venni a felelőtlen közlekedésnek. A károk gyakorisága azonban még így is magas.

Már a figyelmeztetés is épp elég

M2M a volán mögött - Emelje új szintre a vezetés élményét! >>Napjainkban komoly fejlesztések zajlanak abba az irányba, hogy miként lehetne hatékonyan integrálni a vállalatok flottakövető rendszereit a passzív közlekedésbiztonsági eszközökkel, amelyek egyfajta „harmadik szemként” folyamatosan figyelik és analizálják a járművek körül zajló történéseket. A kamerás közlekedésbiztonsági rendszer képes az elülső ütközésveszély, az irányjelzés nélküli sávelhagyás, a követési távolság, a gyalogos, kerékpáros és motorkerékpáros veszélyhelyzet, a közlekedési táblák, valamint a sebességkorlátozások túllépésének felismerésére. Az eszköz a kritikus szituációk észlelésekor figyelmezteti a sofőrt, így komoly szerepe lehet például az „elalvásos balesetek” megelőzésében.

Az ezzel összekötött flottakövető rendszer ugyanakkor külső személyek számára is betekintést nyújthat: így a jármű pozícióján túl a sofőr viselkedése és az általa átélt közlekedési helyzetek is figyelemmel kísérhetőek. Az állandó iránymutatás alapvető támogatást nyújt a biztonságos vezetéshez. Ám egy másik személy tulajdonában lévő autó használata esetén a szerkezet puszta jelenléte is a szabályosabb és fokozottan körültekintő vezetésre figyelmeztethet, emellett képes az összes konfliktushelyzetet regisztrálására is, így az esetleges károkozás jogállását is meg tudja állapítani.

Szeretne még többet megtudni a versenyről? Olvassa el korábbi cikkünket is! >>Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának szakmai támogatásával rendezett „I-Cell Safe Drivers’ Competition” (ISDC) közlekedésbiztonsági versenyen kamionos, buszvezető, futár és hivatásos autóversenyzők részvételével zajlott egy ilyen típusú eszköz gyakorlati használatának demonstrálása. A professzionális sofőrök arról számoltak be, hogy a szoros megfigyelés, és az azonnali visszajelzés eleinte ugyan zavaró tényező volt, ám a rendszer folyamatos használata jobb teljesítményre és biztonságosabb vezetésre ösztönözte őket.

Motivációs eszköznek is jó lehet?

„Minden gépkocsivezető számos kisebb-nagyobb hibát vét vezetés közben, amelyek csak ritkán járnak súlyos következményekkel. Az elkövetett vezetési hibák nagy része gyakran marad következmények nélkül, a gépkocsivezető nem is szerez ezekről tudomást. Éppen ezért nem is tesz semmit a hibák elkerülése érdekében, sőt, egyes rossz vezetési sémák akár szokásként rögzülhetnek, mint például a biztonságosnál kisebb követési távolság tartása, vagy a sávváltásnál késve adott irányjelzés” – mondta Siska Tamás közlekedéspszichológus.

„Egy integrált közlekedésbiztonsági eszköz mindenképp hasznos abból a szempontból is, hogy olyan hibákra figyelmeztet minket, amelyeket egyébként észre sem vennénk. Reálisabb képet kaphatunk saját vezetési stílusunkról, szembesülhetünk hibáinkkal, odafigyelhetünk arra, hogy ezeket ne kövessük el. Vállalati felhasználás esetén egy ilyen integrált rendszer megtérülést hozhat, ha jutalmazási rendszer keretében – például pénzbeli juttatások fejében – díjazzák azokat a sofőröket, akik bizonyíthatóan kevesebb hibát vétenek. Az eszköz a járművezetők tréningezésénél, továbbképzésénél szintén jól beválhat, monitorozni lehet, hogy a sofőr milyen hibákat követ el, illetve a képzés hatására milyen mértékben csökken ezek száma” – tette hozzá Siska Tamás.

Biztonság és költséghatékonyság

„Nem ritka, hogy a cégautók sofőrjei „leamortizálják” a járműveket, figyelmen kívül hagyva a közlekedési szabályokat, vagy a sebességkorlátozásokat. A passzív közlekedésbiztonsági fejlesztésekkel egyesített flottakövető rendszerek a büdzsé optimalizálását elősegítő megoldások mellett – mint amilyen a szervizköltségek csökkentése vagy az adminisztrációs terhek minimalizálása – biztonságosabbá teszik az utakat. Az i-Cell elkötelezett a közlekedésbiztonsági tudatosság széles körű terjesztésében, miként ezt az I-Cell Safe Drivers' Competition megmérettetés is mutatta.” – fűzte hozzá Farkas Károly, az i-Cell operatív igazgatója.

Ha kíváncsi arra, hogy milyen eredménnyel zárult a verseny, és idén ki nyerte meg az Arany Pedál díjat, nézze meg korábbi összefoglalónkat!