A Bluetooth-eszközök jelenléte már nem újdonság a személyautókban. A technológia az okostelefonok elterjedésével együtt robbant be az autóiparba is, hiszen jelenleg a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb univerzális kommunikációs forma két eszköz között. Legyen szó fülhallgatóról, kihangosítóról, esetleg fejegységről.

A Bluetooth mellett viszont mostanra már szükség van wifi kapcsolatra is, hiszen maga a Bluetooth nem elég erős, nem elég nagy hatótávú jelcsatorna. Legjobb példának a Tesla modelljeit lehet felhozni, hiszen egytől egyig wifi kapcsolaton keresztül csatlakoznak a Tesla központjához. Miért is fontos ez?

A Tesla esetében rengeteg olyan szolgáltatás van az egyébként teljesen elektromos modellekbe építve, amik folyamatos információáramlással egybekötve futnak. Ilyenek például a parkolási szenzorok által rögzített adatok, valamint a futással kapcsolatos információk is, amik a gépi tanulás segítségével képesek felismerni az általunk már használt útvonalat, és ahhoz igazítani a beállításokat. Egyúttal az autó rendszerét új funkciókkal kibővítő és biztonságosabbá tevő frissítésekhez is szükség van saját vezeték nélküli kapcsolatra.

Ami viszont a leginkább jövőbe mutató tulajdonság, az a hangvezérlés. Az európai gyártók közül például az új BMW-k és a Mercedes MBUX-os modelljei alkalmasak a hang- és gesztusvezérlésre. Ez természetesen még nem azt jelenti, hogy hazaküldhetjük az autót a város másik végéből, inkább csak kényelmi funkciókat lehet elérni a hangvezérlés segítségével. Például ilyeneket:

„Hey Mercedes, I am tired, play some rock music please.” Tehát megkérhető az autónk, hogy játsszon valami olyan zenét, amitől élénkebbek leszünk, esetleg felráz a fáradt pillanatokban. Ugyanígy megkérhető rá, hogy legyen hidegebb vagy éppen melegebb az autóban, sőt a Mercedes A200 esetében még a beltér megvilágításának színe is változtatható hangvezérléssel. Összefoglalva, nem éppen az életben maradáshoz legszükségesebb funkciókat lehet hanggal vezérelni a kocsikban, de biztosan később fejlődni fog ez a technológia, és akár ilyen módon is irányható lesz majd a gépkocsi.

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy hiába kerül modernebbnél modernebb technológia az autókba, a nem kötött pályás járművek esetén mindig is szükség lesz emberi tényezőre. Az autóipar jelenlegi állása szerint azonban ez egyre kevesebb esetben lesz egyértelmű, hiszen a Teslák és más modern modellek is képesek már önállóan közlekedni a dugóban, parkolni, illetve balesetet elkerülni.

Nem csupán a járművek vezérlése az, ami egy új korszak eljövetelét bizonyítja. Mind formában, mind hajtásláncokban is egyre inkább kiszorulnak az elavuló belsőégésű rendszerek. Helyüket új, modern akkupakkok és elektromotorok veszik át. Sok szempontból a rohamosan szigorodó kibocsátási szabályozások késztették az autóipart a nagyobb lélegzetvételű váltásokra. A Toyota például 2018 márciusától egyáltalán nem gyárt dízel üzemű autót, és a benzines gyártását is folyamatosan szorítja vissza, eltolva azt a hibrid és elektromos hajtás felé. Szépen bizonyítja ezt, hogy már több, alapból belsőégésű modellbe is került hibrid támogatás. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a Toyota volt az első olyan gyártó, amely nagyobb piaci sikert ért el egy hibrid modellel, a Prius-szal.

Húsz évvel ezelőtt még nem gondolta volna senki, hogy 2019-ben már elektromos töltőoszlopokon keresztül „tankolnak” majd az emberek, ahogy azt sem, hogy a kocsik egyszer valóban képesek lesznek az önvezetésre. Persze KITT a Knight Riderben nagyon szimpatikus kis A.I. (Artifical Intelligence, azaz Mesterséges Intelligencia) volt, de azért az önvezető gépeknek nem az lesz a dolguk, hogy a sofőr legjobb barátai  legyenek.

Van azonban árnyoldala a hirtelen jött technológiai ugrásnak, ez pedig továbbra is a környezetszennyezés. Oké, hogy az elektromos energiával működő vagy a vegyes rendszerű autók sokkal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, de sajnos az elhasznált akkumulátorok sokszorosan terhelik a levegőt és a környezetet, nem lebomló hulladékot képezve. Illetve a hálózaton végigfolyó áram, amivel feltölthető az elektromos vagy plug-in hibrid rendszer, sokkal környezetszennyezőbb erőműből érkezik, mint azt gondolnánk. A légszennyezettség sokkal nagyobb százalékát okozzák a gyárak és a kifejezetten elektromos energiát előállító erőművek, mint az autók.

Az viszont jó hírként fogható fel, hogy már dolgoznak a hidrogénalapú, üzemanyagcellás megoldásokon, amelyeknek végterméke szimpla vízgőz. Ez már első hallásra is sokkal barátságosabbnak hangzik, mint a kőolaj alapú üzemanyagok, vagy akár a sok tonna szennyeződés árán előállított elektromos áram. Bár a jövő itt van az emberiség nyakán, amíg a kőolajbiznisz ilyen erős lesz, addig egyetlen arab sejk sem fog vízzel hajtott autógyártókat támogatni, és nem fogja hagyni az olajlobbi, hogy bármi más ugyanakkora teret hódítson, mint a kőolaj alapú üzemanyagok.

Mivel az olaj nem megújuló energiaforrás, előbb vagy utóbb el fog fogyni, és akkor valóban szükségszerűvé válnak majd a hibrid és elektromos hajtású autók, sőt talán a hidrogén alapú erőművek is divatba jönnek. Ön szerint milyen lesz a jövő autója?

Szerző: Rupa Adrienn
www.alapjarat.hu