A szóban forgó törvényt júniusban fogadta el a parlament. Ebben az áll, hogy blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat és alkalmazásokat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak. A jogszabály értelmében a tiltás akkor rendelhető el, ha:

• a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek,
• és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki rá,
• de a megbírságolt szolgáltató mégis tovább folytatja a szabálytalan tevékenységet – összegezte az Index.

Az Uber esetében semmi esély nem volt arra, hogy megfeleljen diszpécserszolgálatokra vonatkozó szabályoknak, hiszen például telefonon nem is lehetett fuvart rendelni.

Nézze meg térképen, hogy hol működik az Uber, és hol tiltották be. >>A cég szerdán kiadott közleményében Fekete Zoltán magyarországi operatív igazgató kiemelte: az új jogi szabályozás elsősorban az autós partnereikre nézve jelent kockázatot, annak ellenére, hogy minden hatósági engedéllyel rendelkeznek. Az ő védelmükben döntöttek úgy, hogy felfüggesztik az autók rendelésének lehetőségét.

„Már az első pillanattól kerestük a döntéshozókkal való párbeszéd lehetőségét. Nyilvánvaló volt, hogy nincs megfelelő jogszabály, amely az Uberhez hasonló szolgáltatásokat, így a sharing economy szereplőit szabályozná. Mi többször is jeleztük hajlandóságunkat arra, hogy segítsük egy modern jogszabály megalkotását, de erre nem volt igény. Végül szerintünk olyan jogszabály született, amely bünteti az innovációt, hátrányos a versenyre és a fogyasztóra, és előnytelen az államnak” – tette hozzá az operatív igazgató.

Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé ajánlatait a sharing economy vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokról. Ebben úgy fogalmaztak, betiltásuk csak a legvégső esetben indokolt, de valóban szükség van az egységes, egyszerű és pontos szabályozásra ezek adózásával kapcsolatban.