Drónos permetezés: mielőbbi szabályozásra lenne szükség

Kapcsolódó cikkek

Drónos permetezés: mielőbbi szabályozásra lenne szükség

Drónos permetezés: mielőbbi szabályozásra lenne szükség

agrár

3 perc

A rendezetlen jogszabályi környezet miatt permetezési célra jelenleg tilos drónokat használni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a társszervezetekkel egyetértésben – sürgeti a szükséges szabályozás megteremtését.

A precíziós mezőgazdaság térhódítása következtében egyre több vállalkozás kínál mind több eszközt azoknak a gazdálkodóknak, akik technológiájukat korszerűsíteni, fejleszteni kívánják. Rendelkezésre állnak pontos földrajzi helymeghatározásra szolgáló (GPS, DGPS) eszközök, amelyek munka- és erőgépekre felszerelhetők. Ugyancsak elérhetőek a precíziós tápanyag-kijuttató, vető- és permetezőgépek, illetve a szintén permetezésre alkalmas drónok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azonban felhívja azon gazdálkodók figyelmét, akik utóbbiak beszerzését és használatát tervezik – már csak az időszerű növényvédelmi teendők miatt is –, hogy kellő körültekintéssel járjanak el, tekintettel az egyelőre rendezetlen uniós és magyarországi jogszabályi helyzetre.

Ahogy az a köztestület portálján megjelent összeállításban is olvasható, az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a drónok is légi járműnek minősülnek, ennek alapján az általuk végzett növényvédelem pedig légi növényvédelemnek.

Magyarországon a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet alapján lehet légi növényvédelmi tevékenységet végezni. Azonban a pilóta nélküli légi járművekre sem fizikailag, sem jogilag nem alkalmazhatóak a rendeletben foglalt feltételek.

Ezen kívül a hatályos jogszabályi előírás szerint az idehaza forgalmazott növényvédelmi gépeket típusminősítési eljárásnak kell alávetni, amely a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (NAIK-MGI) feladata. Ennek során ellenőrzik, hogy a permetezőgép megfelelően működik-e, szórásképe egyenletes-e, és használata nem okoz-e elfogadhatatlan környezeti terhelést.

Viszont a drónokra – egy jogszabályi hiányosság miatt – jelenleg nincs elérhető típusminősítési szabvány. A helyzet rendezésén a NAIK-MGI és a növényvédelem hatósági felelőse, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közösen dolgozik. Az intézethez és a NÉBIH-hez hasonlóan a NAK is azon az állásponton van, hogy ezek alapján típusminősítés nélküli, növényvédő szer kijuttatására szolgáló eszközt forgalomba hozni tilos, így a megvásárlásuk is kockázatos.

Mivel a jelenleg engedélyezett növényvédő szerek alapvetően földi kijuttatásra engedélyezettek, csak külön rendelkezés szerint van lehetőség légi (repülőgépes vagy helikopteres) kijuttatásra. Viszont drónos kijuttatásra semmilyen minőségtanúsított vizsgálatot sem nyújtottak be a növényvédőszer-engedélyezési hatósághoz, annak hatásáról, eredményességéről nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok.

Magyarországon jelenleg egy növényvédő szernek sincs olyan engedélye, amely alapján pilóta nélküli légi járművel kijuttatható lenne.

Az összeállításban az is szerepel, hogy a drónok használatára – a hatályos hazai rendelkezések szerint – eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni, viszont permetezési célra így nem érdemes ezt igényelni. Ám az Európai Bizottság egységes uniós szabályozást tervez, amely közös előírásokkal rendezi majd ezeket a kérdéseket.

Az előrehaladott uniós jogalkotási eljárás miatt a magyar jogszabályi környezet jelenleg érdemben nem változtatható meg. A korszerűbb közösségi rendelkezések hatályba lépése az év második felében várható.

Az agrárgazdasági kamara is felhívja a precíziós gazdálkodást folytatók vagy az azt bevezetni szándékozók figyelmét, hogy az MGI és a NÉBIH állásfoglalása alapján a drónnal történő permetezés jelenleg illegális tevékenység, ezért kérnek mindenkit, hogy az eszközbeszerzéssel és a tevékenységgel várják meg az ehhez szükséges uniós és hazai szabályozás hatályba lépését.