A különféle „okos” megoldásoknak köszönhetően manapság már akár a tehenek is csatlakoztatnak a világhálóra. Az Internet of Things fejlesztésekkel a mezőgazdaságban is növelhető a folyamatok hatékonysága.

A modern tejüzemek a takarmányozó robotok, a tej minőségének és a jószágok egészségének ellenőrzése, számszerűsítése révén olyan adatokat gyűjthetnek össze, aminek köszönhetően még többet ki tudnak hozni a különféle technológiákból és eljárásokból, ezáltal pedig tovább növelhető a termelékenység.

Ahogyan arra a Financial Times írásában is felhívták a figyelmet, egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a haszonállatok születése, élete, viselkedése és termelékenysége nem csupán figyelemmel kísérhető, hanem teljes mértékben ki is számítható, drámai hatással lehet a tejipar produktivitására. 

Tejgazdaságoktól az adatközpontokig

A fejés és a takarmányozás monitorozása révén a gazdaságok tulajdonképpen adatközpontokká válnak. Ez viszont azt is jelenti, hogy a tulajdonosoknak számolniuk kell a kiberbiztonsági kockázatokkal. Az összegyűjtött információk adatközpontokban és/vagy felhőkörnyezetben tárolódnak, amit bármikor megkísérelhetnek feltörni.

Márpedig a tét nem kicsi, mivel egy átlagos amerikai tejgazdaság esetében 1 millió dolláros összegről lehet beszélni, egy haszonállat pedig átlagosan évi 4.000 dolláros bevételt termel.

Így heti szinten körülbelül 19.000 dolláros összegről van szó, ekkora veszteség érheti tehát a tulajdonost egy esetleges zsarolóprogramos (ransomware) támadás esetén. A gazdák tehát még a heti 2.850 dollár „váltságdíj” kifizetésével is jobban járnának, ha ezzel biztosíthatnák az IoT-hálózat működését. Ha pedig a hackerek elég tapasztaltak ahhoz, hogy elindítsanak egy, a teljes iparágra kiterjedő támadást, akkor a tejipari szereplők még heti 46 millió dollár kifizetésével is kevesebbet veszítenének, mintha a teljes bevételüktől elesnének - szól az elképzelt kalkuláció. 

5G-s állatok

A „csatlakoztatott” tehenek önmagukban nem jelentenek újdonságot, hiszen a gazdálkodók már jó pár éve használnak különféle „okos” eszközöket. Egyes számítások szerint az úgynevezett „ag-tech” befektetések értéke 2016-ban elérte a 3,2 milliárd dollárt világszerte, amiből 363 millió dollárt költöttek farmmenedzsmentre és szenzoros technológiákra.

Az 5G-s hálózatok kiépítése azonban ezen a területen is újdonság. Márpedig ez gyorsabb sebességet, alacsony késleltetést és nagyobb rugalmasságot ígér – ideálisnak tűnik tehát az IoT-eszközök menedzseléséhez. Azonban ebben az esetben is igaz, hogy az új előnyök új kockázatokkal is járnak.

A hálózati architektúrák 5G támogatása miatti fejlesztésével párhuzamosan ugyanis a biztonsági rések is nőnek. Ráadásul ebben az esetben a szokásosnál „erőteljesebb” támadásokat lehet indítani, mivel a botnet hálózatokon keresztül akár egyetlen hacker is képes lehet egész „hadsereget” létrehozni. 

A fentiek fényében pedig nem nehéz elképzelni a botnetek telepítésének agráriparra gyakorolt hatásait.