Mi fán terem az IoT?

Mi fán terem az IoT?

Mi fán terem az IoT?

még több IoT

2 perc

Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről, pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra – derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából.

Az Internet of Things, azaz a Dolgok Internete gyűjtőfogalom: olyan távolról is irányítható eszközöket jelöl, amelyek interneten keresztül önállóan is tudnak kommunikálni egymással. Világszerte már most csaknem négymilliárd IoT-képes készülék működik a háztartásokban, ez a szám pedig robbanásszerűen emelkedhet a viselhető eszközök, az önjáró autók és okosotthonok elterjedésével. 

Mire jó egy okoseszköz?

Kezdőcsomag leendő okosotthon lakóknak

A Samsung 18 európai országot vizsgáló felmérése szerint a fogyasztók ismeretei egyelőre jócskán elmaradnak a fejlesztések ütemétől: a magyarok közel 90 százaléka például nincs tisztában az IoT kifejezés pontos jelentésével, bár ezzel alig maradunk el az európai átlagtól. 

Az egyes korosztályok ismeretei között komoly eltéréseket mutat a felmérés. A 16-24 évesek körében a férfiak sokkal érdeklődőbbek: 29 százalékuk hajlandó lenne fizetni azért, hogy IoT-képes legyen egy általuk megvásárolt eszköz, míg a nőknél ez az arány a 13%-ot sem éri el.

Az önállósodás és a gyermekvállalás időszakában viszont megfordul a tendencia: a 25-34 éves nőknek már több mint egyharmada fizetne többet az okoseszközökért, miközben a hasonló korú férfiak csupán egyötödére igaz ez az állítás. Az európai átlag ebben a kérdésben egészen mást mutat: a szóban forgó korosztályban a nők és a férfiak közel azonos arányban (22% és 23%) vásárolnának drágább, de nagyobb tudású eszközt. 

Bár az Internet of Things technológiát még nem ismerik a magyarok, de a kutatás megerősítette, hogy kiemelkedően fogékonyak a technológiai újítások iránt: 58 százalékuk figyelemmel kíséri a legújabb fejlesztéseket, és tízből kilenc válaszadó a közeljövőben vásárolni tervezett elektronikai eszközök tulajdonságaira is ügyel.

Ennek ellenére a hazai válaszadók mintegy 40 százalékának van legalább egy olyan okoskészüléke, amelyet nem tud teljes mértékben kihasználni. Közülük minden harmadik vásárló mindössze egyetlen funkció alapján választotta ki az adott terméket. Hiába képes tehát az eszközünk csatlakozni az internethez, ha valaki nem ismeri a benne rejlő lehetőségeket, akkor nem is tudja kiaknázni azokat.

Okosabb és biztonságosabb otthonok

2020-ra még a legóvatosabb becslések szerint is minden emberre 3 IoT-képes eszköz jut majd, és egyre többen fogják automatizálni a háztartás körüli teendőket. A Dolgok Internete tehát jóval kényelmesebbé teheti a mindennapokat, de a benne rejlő lehetőségek már jócskán túlmutatnak a komfortfunkciókon.

Okoselem riaszthatja, ha tűz ütött ki a lakásban

„Magyarországon az elmúlt évben 6512 lakástüzet regisztráltak, és az esetek jelentős részét emberi gondatlanság okozta. Ez a szám jelentősen csökkenne, ha a tulajdonosok bármikor ellenőrizhetnék a lakásukat, és akár távolról is áramtalanítani tudnák a bekapcsolva felejtett elektromos eszközeiket. Az IoT tehát nemcsak kényelmesebbé, de sokkal biztonságosabbá is teheti az otthonokat” – emelte ki Nyilas Orsolya, a társaság kommunikációs vezetője.