Mi az IP-kommunikáció?

Mi az IP-kommunikáció?

Mi az IP-kommunikáció?

még több IoT

3 perc

Ha a gépek közötti (M2M – machine-to-machine) információcserére épülő, IP-kommunikációt használó eszközről olvasunk, akkor nem a WiFi egyik új versenytársára, hanem magára az internetre kell gondolnunk.

Mi jelent az IP?

Az IP az Internet Protocol nevű angol kifejezés rövidítése, az internetes hálózat egyik alapvető szabványa. Ennek segítségével kapcsolódik egymáshoz minden hálózatra csatlakoztatott eszköz, épp ezért az M2M-kommunikációban részt vevő gépek is ezt használják. A protokoll a készülékek közötti üzenetek szintaktikai felépítését határozza meg, tehát szabályozza az egymásnak küldhető üzenetek felépítését is.

IPv4 és IPv6

A kommunikáció során egyik gép a másikat az úgynevezett IP-cím alapján is tudja azonosítani, ebből kétféle verziót is használnak. Ennek oka, hogy éppen folyamatban van az átállás a korlátozott címtartománnyal rendelkező IPv4-ről az IPv6-ra.

Nincs tisztában néhány alapfogalommal? Mi segítünk! Mit jelent a NFC? >>Az IPv4 szerinti IP-címek ugyanis 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egy bájtos (0 és 255 közé eső) decimális számmal írnak le, közéjük pedig a könnyebb olvashatóság miatt pontot tesznek (pl.: 192.168.0.1). Ez körülbelül 16,8 milliárd IP-címet foglal magába, amely az internet széleskörű elterjedése, az egyre több okoseszköz, valamint az M2M-kommunikáció miatt nem elég az emberiség számára.

A jövő épp ezért a hatodik generációs IP-címeké (ez az IPv6), ahol a címek már 128 bitesek, a számokat pedig – a hosszuk miatt – nem decimálisan, hanem hexadecimálisan jelölik (pl. 2607:f0d0:1002:0051:0000:0000:0000:0004, amit egyszerűbben 2607:f0d0:1002:51::4-ként is le lehet írni).

Tényleg beazonosítható vagyok általa?

Egy IP-címmel alapvetően csak egy számítógépet lehet azonosítani. Az azzal együtt rögzített dátummal és más információkkal összevetve azonban beazonosítható egy konkrét személy is, így az IP-cím személyes adattá válik. Logikusan vizsgálva egyébként nem 100 százalékig egyértelmű a helyzet.

Egy internetszolgáltató által dinamikusan kiosztott IP-cím alapján csak több lépésben, akár több adatkezelő által felépített kapcsolatnál lehet egyértelműen személyhez kapcsolódásról beszélni. A felhasználó által meglátogatott webszerver üzemeltetőjének ugyanis csak maga az IP-cím áll rendelkezésére, ő viszont nem tudja egy természetes személyhez rendelni azt, arra csupán a rendőrség vagy a nemzetbiztonság képes.

A kérdést ugyanakkor nagyjából eldönti az adatvédelmi törvény. A személyes adatra vonatkozó meghatározás értelmezése szerint ugyanis azok az információk is személyes adatnak tekintendők, amelyek önmagukban nem, de az adatkezelő birtokában lévő egyéb személyes adatokkal összevetve az érintettel kapcsolatba hozhatók. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat közvetett kapcsolat esetén is elismeri a személyes adatként való minősítést, ám ezzel ellentétes állásfoglalásokkal is lehet találkozni.