Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

még több IoT

2 perc

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képen látható először, ahogy a tudósok a Földön próbálják meg leutánozni a Nap belső folyamatait.

Közel kilenc évnyi építés és több mint egy év előkészület után a németországi Greifswaldban elindult a Wendelstein 7-X (W7-X), a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése. Az Európai Uniós fúziós kutatási program egyik alappillérének számító berendezés első plazmájánál az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika Osztályának munkatársai is kulcsszerepet játszottak. 

Fókákkal tanulmányozzák a klímaváltozás hatásait

A magyar csapat egy saját fejlesztésű, 10 kamerás intelligens videomegfigyelő-rendszerrel járult hozzá az első kísérletek sikeréhez. Ennyi kamerával már nagyon jól meg lehet figyelni a plazmát és az egész berendezés belsejét, továbbá monitorozni lehet a kulcsfontosságú komponenseket.

A magyar fizikusok és mérnökök majdnem egy évtizede dolgoznak azon az intelligens videodiagnosztika-rendszeren, amelynek kameráin keresztül először nézhettünk be a W7-X belsejébe működés közben.

Az első plazma képe

A rendszert a magyar kutatók és mérnökök több lépésben szállították ki és szerelték össze. A helyszíni összeszerelés után a rendszer folyamatosan tesztelés és fejlesztés alatt állt egészen mostanáig. A fejlesztés ezután sem áll le, ugyanis a vezérlő és adatfeldolgozó szoftverek funkcionalitását folyamatosan a mindenkor folyó kísérletekhez igazítják.

A kritikus első kísérletnél minden rendben zajlott, így a Wigner FK Plazmafizika Osztályának munkatársai boldogan kiálthattak fel a többi nagyjából 150 emberrel együtt a berendezés vezérlőtermében, az első plazma képei láttán.

A rendszer feladata, hogy megfigyelje a plazmát, és megvédje a berendezést az esetleges nem megfelelő működés során fellépő károsodástól. A 10 kamerából álló rendszer látja az egész berendezés belsejét, és az áttekintő képek mellett képes egyes kritikus területek monitorozására, illetve az adatok valós idejű feldolgozására is. Az eredményeket ezután eljuttathatja a berendezés vezérlőrendszerének, amely szükség esetén biztonsági leállást tud végrehajtani.

A fúziós kutatásokról

Fúziós kutatások már a 20. század közepétől folynak a világban, azonban egy energiatermelő fúziós erőmű építése egyelőre még várat magára. A sztellarátor név arra utal, hogy a Napban lezajló reakciókat a Földön megvalósítva a kutatók magfúziót hoznak létre, mely révén hatalmas mennyiségű tiszta energia állítható elő.

Az 50-es évektől kezdve számos ilyen típusú berendezés épült, azonban - főleg amiatt, hogy akkoriban még nem voltak szuperszámítógépek, amelyek el tudták volna végezni a megfelelő számításokat egy ilyen berendezés megépítéséhez - lassan fejlődtek. 

Magyar kutatók a Wendelstein 7-X kísérlet mellett a világ több más vezető fúziós berendezésén is dolgoznak és üzemeltetnek hazai fejlesztésű mérőberendezéseket is.