Fontos kérdések mielőtt fejest ugrik a Big Datába

Fontos kérdések mielőtt fejest ugrik a Big Datába

Fontos kérdések mielőtt fejest ugrik a Big Datába

még több IoT

2 perc

Sok cég túl gyorsan ugrik a Nagy Adat világába, és úgy kezd tömeges adatgyűjtésbe, hogy át sem gondolja, miért is van erre szüksége.

Nagy Adat vagy csak túl sok adat?

Már korábban idéztük Brian Lee-t, a vállalati tanácsadással foglalkozó CEB vezetőjét, aki levezette, mennyire nem mindegy, hogy Big Datáról vagy csak egyszerűen fölöslegesen túl sok adatról beszélünk. Íme, néhány további kérdés, amelyeket érdemes a cégeknek mérlegelniük, mielőtt óriási adatbázisok kiépítésébe kezdenek.

Hogyan reagál a nyilvánosság az összegyűjtött adatokra és hogyan lehet azokat felhasználni?

A vállalatok működése és szolgáltatásai alapján sokszor adja magát, hogy hatalmas mennyiségű vevői és dolgozói adatokat gyűjtsenek, de mindez nem jelenti azt, hogy minden egyes területen mindenképpen ezt kell tenniük. Vezető vállalatok dolgoznak azon, hogy a cégek jobban megérthessék, hogyan vélekednek az ügyfelek és az alkalmazottak a személyes információk kezeléséről. Érdemes tehát átgondolni, hogy valóban szükség van-e az adott információkra, ellenkező esetben akár komoly reputációs kárt is okozhat a társaság saját magának.

Milyen adatokat kell megvédeni, milyen szinten és milyen áron?

Az információk biztonságos tárolása minden esetben fontos, de bizonyos típusok – például a társadalombiztosítási azonosító vagy a hitelkártyaszám – esetén az adatvédelmi törvényekben és rendeletekben meghatározott fokozott védelemre van szükség. A cégeknek ezért osztályozniuk kell az adatbázisokat, meg kell érteniük a felügyelet létjogosultságát, és tudomásul kell venniük, hogy a megfelelő védelem bizony költségekkel is jár.

Mennyi ideig kell megőrizni a szenzitív adatokat?

A vezető adatgyűjtő cégek irányelveinek tartalmazniuk kell az adatok megtartására vonatkozó részletes előírásokat, hiszen így egyebek közt mérsékelhető az értékes információk illetéktelen felhasználásának kockázata.

Ki férhet hozzá az információkhoz?

Mivel az összegyűjtött adatok számtalan módon felhasználhatóak, így általában sok alkalmazott számára kell hozzáférést biztosítani azokhoz vagy az elemzések révén nyert információkhoz. Így nem árt teljes mértékben átlátni azt, hogy a munkája során kinek, milyen mértékben lesz szüksége ezekre az adatokra, mindez segít az esetleges kockázatok rangsorolásában és a „gyenge pontok” meghatározásában is. További kérdés, hogy ki mire fogja azokat használni az adatbázisokat, kinek van szüksége állandó, illetve egyszeri hozzáférésre, és arra is figyelni kell, hogy kik azok az alkalmazottak, akiknek egyáltalán nincs szüksége hozzáférésre.

Az információk felhasználása manapság még több üzletbe vágó területen befolyásolja a vállalati teljesítményt, az informatikai szakembereknek pedig jelentős szerepük van abban, hogy ténylegesen csak azok férhessenek hozzá az adatokhoz, akiknél ez valóban indokolt. Mindehhez pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a megfelelő adatvédelmi és -kezelési stratégia szükségességét.