Ami közös az okoseszközökben – amelyekből egyes becslések szerint 2020-ra 50 milliárd darab lesz a Földön –, hogy hatalmas mennyiségű adatot gyártanak a használójukról. Banki tranzakciók, lépésszámlálók, vásárlói és használati szokások, helymeghatározás... Ezek alapján nem is Dolgok, inkább Adatok Internetéről beszélhetünk. A kérdés tehát már nemcsak az, hogy az okostechnológia miként teszi kényelmesebbé a felhasználó életét, hanem hogy miképpen tudnak a cégek hasznot húzni – természetesen etikus keretek között – az így szerzett mérésekből. 

Kié ez a sok adat?

„Az információ tárolásával és feldolgozásával a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy üzleti szempontból vizsgálhassák a Dolgok Internetét” – véli az adatfeldolgozással foglalkozó DataStax ügyfélkapcsolati vezérigazgatója, Matt Pfeil.

„Jó példa erre az okostermosztát, amely megmutatja, hogy mikor, mennyi az energiafogyasztás, és ezt összehasonlítja más felhasználók szokásaival. Összevetve ezt más mintákkal a gyártó vagy szolgáltató módszereket dolgozhat ki az energiaspórolásra – például egy fokkal lejjebb vehetik a termosztát alapbeállítását. Ez kevésnek tűnhet, de több millió háztartásra vetítve óriási megtakarítást jelenthet a felhasználóknak. Ahogy egyre több eszköz kapcsolódik az internetre, úgy az általuk szolgáltatott méréseket is egyre könnyebb összehasonlítani, amelyekből piaci előnyöket is elérhetnek a cégek” – fűzte hozzá Pfeil.

Az elengedhetetlen üzleti intelligencia

Fontos, hogy az így összegyűjtött halmazokat kerek egészként, és ne részterületenként kezeljék a vállalatok, mivel így új lehetőségek kiaknázásra van lehetőség. Az egyik fontos kérdés lehet, hogy érdemesebb-e például azokra a vásárlókra fókuszálni, akik hajlandóak kicsivel többet fizetni a jobb szolgáltatásért vagy a gyorsabb kiszállításért, szemben azokkal, akiket kizárólag az érdekel, hogy minél olcsóbban ússzák meg a dolgot? Az ilyen jellegű elemzések segítségével új megközelítésekre van lehetőség, ami hasznot is jelenthet a cég számára, hiszen jóval többet megtudhat például a vásárlási, autózási szokásokról vagy az energiahasználatról.

Megéri egyáltalán ilyesmibe fektetni?

A MarketsandMarkets becslése szerint a Big Data (Nagy Adat) piaca 2018-ra eléri a 46 milliárd dollárt, köszönhetően annak, hogy egyre többen fektetnek intelligens rendszerekbe a rövidtávú megtérülés reményében. Ahhoz, hogy az így kinyert adatokat fel is lehessen használni és még egyszer hasznosítani, természetesen idő és újabb beruházások szükségesek. Az adattárolási költségek rohamos csökkenésével és a felhőszolgáltatások elterjedésével mindez ma már nem jelent kiugróan magas kiadást a társaságok számára, és a többletprofit miatt is megéri ebbe fektetni – összegezte a TechRadar Pro.