A legapróbb mozdulatokat is érzékeli a rugalmas szenzor

A legapróbb mozdulatokat is érzékeli a rugalmas szenzor

A legapróbb mozdulatokat is érzékeli a rugalmas szenzor

még több IoT

6 perc

A Harvard kutatói olyan érzékelőt fejlesztettek ki, amely bármilyen szövethez erősítve a viselő minden mozdulatát képes érzékelni, mindez pedig segíthetne a gesztusalapú vezérlés egyszerűsítésében és pontosításában.

Ma is számtalan megoldás létezik arra, hogy a digitális rendszerek valahogy saját nyelvükre fordítsák az emberek számukra kiszámíthatatlan mozgását. Az iparban és a szórakoztatóelektronikában is elterjedt módszer például, hogy kamerák vagy távolságmérő szenzorok segítségével detektálják az emberi testet, és a rögzített képek során algoritmusok segítségével próbálják kiszámítani a mozdulatok mögötti szándékot.

Ezek a megoldások azonban nem képesek az apróbb mozdulatokat érzékelni, mint például az ujjak vagy az arc mozgása. Az ujjmozdulatok követésére jelenleg csak olyan eszközök képesek, melyek egyfajta külső csontvázként rögzíthetőek a karra és a kézfejre. Ezek a szerkezetek először mechanikus mozgássá „fordítják le” a természetes mozdulatokat, és csak utána képesek azokat digitális jelekké alakítani.

Itt lép a képbe a Harvard kutatóinak forradalmi fejlesztése, melynek segítségével szinte észrevétlenül, akár egy kesztyű anyagába is bele lehet varrni a szenzorokat. Az érzékelők ezt követően pontosan észlelik, hogy például a felhasználó melyik ujját hajlította be. 

Rugalmas érzékelők

A technológia lényege, hogy két réteg vezető textil (a kapacitív kesztyűkben is használt, elektromos jeltovábbításra képes anyag) közé több réteg rugalmas szilikont rögzítenek. Mindkét anyagdarabhoz vékony vezetékeket csatlakoztatnak, így amikor a több réteg együttesen megnyúlik, akkor a szilikonréteg elvékonyodik, és a két kapacitív textil összeér. Ezzel bezárul az áramkör, és a kapcsolódó számítógép pedig rögzíti a jelet.

A gyakorlatban úgy kell elképzelni az okoskesztyűt, hogy a kézbütyköknél található a speciálisan preparált anyag, mely így külön jelekként képes érzékelni az ujjak behajlítását, de még pontosabb az eredmény, ha az ujjperceket is külön szenzorok figyelik.

Felhasználási területek

A technológia egyelőre még kiforratlan, bár a kutatók így is megjegyzik, hogy a szenzorok sokkal érzékenyebbek, mint a jelenleg elérhető fejlesztések. Az ilyen típusú megoldás egészen apró mozgásokat is pontosan tud jelezni. Az viszont továbbra is problémát jelent, hogy a mozdulatoknál csak a behajlítás tényét tudja detektálni a rendszer, annak irányát már nem.

Ezek a hiányosságok azonban a fejlesztőcsapat elmondása szerint csupán kisebb problémák, és bizonyos algoritmusok, valamint hardveres fejlesztések segítségével kiküszöbölhetők. Végső soron a technológiának nagy hasznát lehetne venni a sportban, ahol jelenleg is nagy a verseny a sportolók mozgását észrevétlenül lekövető ruházat kifejlesztéséért. A jelenleg elérhető okosruhák ugyanis számos sportág esetében annyira nehézkesen viselhetők, hogy éles helyzetben nem is érdemes használni azokat.

Nem szabad természetesen megfeledkezni a szórakoztatóelektronikáról sem, ahol a virtuális valóság irányításában lehetne hasznát venni egy rugalmas vezérlőkesztyűnek. Továbbá fontos megjegyezni azt is, hogy bármely terület, mely a VR-ból (virtual reality) profitál, valószínűleg szívesen fogadna egy ilyen intuitívabb vezérlési formát.

Forrás: TechCrunch