Élelmiszeripar: a nyomon követés a következő nagy dobás

Élelmiszeripar: a nyomon követés a következő nagy dobás

Élelmiszeripar: a nyomonkövetés lehet a következő nagy dobás

logisztika

3 perc

A fogyasztók jelentős része nem bízik az élelmiszer-árujelzők pontosságában, mutatott rá a Deloitte nemzetközi tanulmánya. A digitalizáció ugyanakkor megállíthatatlanul tör előre az ipar és a gazdaság minden területén. Ez alól az agrárium sem kivétel. A nemzetközi trendek alapján a változás elkerülhetetlen, ami jelentős előrelépést hozhat az ellátási lánc monitorozásában is.

Az élelmiszeripar szereplői digitalizációs kezdeményezéseinek integráns része a termék-nyomonkövetési rendszerek adaptációja, kialakítása, valamint az azokból származtatható adatok felhasználása a működés gyakorlatilag minden területén. Egy jól működő, illetve tényszerű adatokra támaszkodó nyomonkövetési rendszernek számtalan előnye van, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél különféleképpen jelentkeznek.

  • A megbízható információforrásnak köszönhetően például a fogyasztók tudatosan részesíthetik előnyben a magas minőségű élelmiszereket.
  • A kereskedők számára összehasonlíthatóvá válnak a beszállítók, emellett részletesebb információkhoz juthatnak a fogyasztói szokásokat, preferenciákat illetően, amivel optimalizálni tudják a beszerzési, árazási- és marketingtevékenységüket.
  • A gazdák számára pedig a kiváló minőségű termék bizonyítható eredete növelheti az elismertséget a vásárlók körében, illetve jelenthet fegyvertényt – például az élelmiszerhamisítás, adócsalás és minőségi audit kapcsán felmerülő kételyekkel szemben.

Ugyanakkor jelentősen eltérhetnek az egyes érintett csoportok motivációi az újabb rendszerek alkalmazása kapcsán. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy a bevezetés költségei elsősorban az ellátási láncok elején található szereplőknél jelentkeznek, azonban esetükben sokszor kevésbé nyilvánvalók az elérhető hasznok.

A különböző megoldások elsődleges alkalmazói a komplex vagy sokrétű beszállítói hálózattal rendelkező kiskereskedelmi szereplők. Ennek két fő oka, hogy a termék-nyomonkövetés nyilvánvaló hasznainak egy jelentős része náluk érezhető (például marketingérték, vásárlói interakció lehetősége). Továbbá az érdekérvényesítési képességük révén a termékinformációkkal kapcsolatban elvárásokat képesek megfogalmazni saját beszállítóikkal szemben. E téren nagy eltérés mutatkozik az alapanyag-előállítóknál és -feldolgozóknál.

„Többször tapasztaltuk, hogy az alapanyag-előállító és élelmiszerfeldolgozó cégek kevésbé nyitottak a fejlettebb nyomonkövetési megoldások bevezetésére, részben abból a feltételezésből kiindulva, hogy megfelelő adatelemző készség és integrált vállalatirányítás (ERP) rendszerek hiányában nem tudják felhasználni a döntéseik során. A transzparencia megteremtése pedig számukra is fontos szempont és a nyomonkövetés révén haszonélvezőivé válhatnak az integrált adatfelhasználásban rejlő lehetőségeknek” – mondta Marton Károly, a tanácsadó cég agrár- és élelmiszeripari csoportjának szakértője.

A kiváló élelmiszereknél alap a vásárlók információ éhsége

A prémium termékeknél azonban más a helyzet, hiszen ezen termékkategóriák esetében az integrált és termékszintű adatfelhasználás mellett, az árazást nagyban befolyásolja a fogyasztók számára elérhető információk mélysége és minősége. A kiváló minőségű élelmiszereket a fogyasztók előnyben részesítik, amennyiben – akár egyed vagy kisebb egység szinten – visszakövethetők a pontos származást és a minőséget bizonyító egyedi információk.

„A prémium termékek vásárlói nem csupán az ízvilág kapcsán kritikusak, hanem választásukat nagyban befolyásolják az alapanyagok eredetére és a termék előállítására vonatkozó információk. A tudatos vásárlók előnyben részesítik azon termelőket, akik transzparensek a felhasznált alapanyagok és folyamatok terén. Azon termékek, amelyek kapcsán nem biztosítottak a teljes körű transzparencia feltételei, a jövő fogyasztójánál minden bizonnyal háttérbe fognak szorulni” – tette hozzá Fábián Tamás, az agrár- és élelmiszeripari csoport vezető szakértője.

Erre a jelenségre mutatott rá a Deloitte egyik nemzetközi tanulmánya is, miszerint a fogyasztók túlnyomó része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában. 71 százalékuk a vásárlói döntés meghozatalakor figyelembe veszi, hogy maradéktalanul rendelkezésre áll-e az információ a termék hozzávalóiról, 37 százalékuk pedig márkaváltásra is hajlandó lenne amennyiben az részletesebb és megbízhatóbb termékinformációval szolgál.

A tanácsadó cég spanyol irodájának agrártanácsadási csapata is figyelmes lett erre a tendenciára. Az agrárszektor szereplőinek különböző igényeit megcélozva kifejlesztett a Deloitte OBA4Trace termék-nyomonkövetési eszközt, amely már a magyar cégek számára is elérhető. A megoldást, illetve annak legfőbb előnyeit a világhírű ibériai sonka példáján keresztül mutatták be: