Az internethez csatlakozó autók, otthoni fűtési- és hűtési rendszerek nagy előnye, hogy tulajdonosaik bárhonnan irányíthatják azokat, továbbá a rendszerfrissítés és a hibaelhárítás is egyszerűbben megoldható.

Új területen is hadra fogható a Wi-Fi

A Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2016-ra a Dolgok Internetéhez (Internet of Things – IoT) kapcsolódó eszközök száma akár a 6,4 milliárdot is elérheti. Az ideihez képest ez 30%-os növekedést jelent, 2020-ra pedig akár 20,8 milliárdra is emelkedhet ez a szám.

Mindez azonban újfajta problémákat is felvethet, ott van például a Wi-Fi-kapcsolat, mely a készülékek csatlakoztathatóságát biztosítja. Ennek adatkapacitása véges, hamarosan nem lesz elég ahhoz, hogy az összes otthoni készülék egyszerre kapcsolódhasson a hálózathoz.

Internet a lámpából

Van azonban egy lehetséges megoldás: Harald Haas, az Edinburgh-i Egyetem professzora még 2011-ben találta fel az úgynevezett Li-Fi-t (Light Fidelity), mely rádióhullámok helyett a látható fényt használja a kommunikációhoz. A kapcsolódó kutatás során kiderült, hogy egy egyszerű LED izzó másodpercenként egy gigabitnyi sugárzásra képes, ami a mai amerikai háztartásokban előforduló leggyorsabb vezetékes kapcsolatnak felel meg.

Áram a levegőből

És ez még csak a kezdet: laboratóriumi tesztek során 224 gigabites másodpercenkénti sebességet is mértek, amely (mai tudásunk szerint) gyorsabb, mint amire egy átlagos otthoni hálózat esetén valaha is szükség lesz.

A Li-Fi fényvillanások tehát elképesztő tempójúak, sokkal gyorsabbak, mint amit az emberi szem érzékelni képes, így nem lesznek majd zavaróak a hétköznapokban. Mivel ez a megoldás nagyrészt a látható fény tartományát használja ki, így az eszközök vevőegységei képesek lesznek „látni” ezt a többszínű villogó fényt, ugyanúgy, ahogy jelenleg a rádióhullámokat „hallják”.

Látható hullámjelek

A Li-Fi hasonlóan működik, mint a televízió távirányítója: gyors villanásokkal olyan bináris jelet hoz létre, amelyet egy megfelelő adóvevő át tud alakítani digitális jellel. A korábbi technológiáknál azonban sokkal gyorsabban „villog” és a látható tartomány sokkal nagyobb részét használja ki. Azonban ami előny, az egyben hátrány is: a látható fény a rádióhullámokkal ellentétben nem képes áthatolni a falakon és nem jut el minden egyes szögletbe.

Li-Fi-n keresztül tehát csak akkor kommunikálhatnak az adott eszközök, ha azok ugyanabban a helyiségben találhatók. Előny viszont, hogy így nincs szükség bonyolult biztonsági rendszerre, hiszen már egy gipszkarton fal is elegendő védelmet nyújt a kényes adatoknak.

A technológiának elsősorban a fogyasztói és a kereskedelmi piacon lehet jövője, előbbi esetben viszont soha nem helyettesíthetné teljes mértékben a Wi-Fi-t. Ipari környezetben viszont már más a helyzet, itt könnyebb mindenhová Li-Fi világítókat felszerelni, valamint nagyobb a szükség a „beépített” biztonsági rendszerre is.

Jelenleg is kaphatóak már ilyen újtípusú jeladók, azonban ezek még nem elég gyorsak ahhoz, hogy a Wi-Fi-vel versenyezhessenek. Kérdés, hogy a technológia fejlődésével mit hoz majd a jövő. Nem nehéz elképzelni egy okosvárost, ahol a közvilágítás nemcsak takarékos, hanem internetkapcsolatot is biztosít az alatta sétálóknak.

Forrás: Wall Street Daily