Két kattintás között rákaptunk az online vásárlásra

Két kattintás között rákaptunk az online vásárlásra

Két kattintás között rákaptunk az online vásárlásra

kereskedelem

3 perc

A magyarok már a koronavírus előtti időszakban is rendszeresen használták az internetet különböző ügyeik intézésére – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatásából.

  • Az online vásárlás és az azzal kapcsolatos tevékenységek a legelterjedtebbek, tízből hét netező vett már valamit a világhálón.
  • A bankolás, a hivatalos ügyek és a fizetés intézése azonban még jelentősen függ a képzettségtől és az iskolázottságtól.

A koronavírus-járvány Magyarországra érkezése, majd a kijárási korlátozások bevezetése után jelentősen megnőtt az igény a digitális vásárlás, fizetés, ügyintézés iránt. Az NMHH legutóbbi felmérése még 2019 novembere és decembere között készült, de az adatok szerint az átállás a digitális ügyintézésre a népesség nagy részét nem érte felkészületlenül. Tavaly év végén ugyanis már több mint 6,5 millióan interneteztek Magyarországon legalább heti rendszerességgel, és közülük szinte mindenki – 93 százalékuk – valamennyire járatos volt már a mindennapi ügyeinek internetes megoldásában.

Hivatalos ügyeit a netezők fele intézi online

A felmérés négy területet vizsgált a 16 év feletti magyar lakosság körében: a vásárlást és annak kiegészítő tevékenységeit, a bankolást, a hivatalos ügyek intézését és a fizetést. Ezek közül a legelterjedtebb a vásárlás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek voltak, például az árukészlet és a termékek vagy szolgáltatások részleteinek böngészése, ellenőrzése, eladási hirdetések olvasása, valamint apróhirdetések megjelentetése. Az internetezők 90 százaléka bonyolított le ilyen tevékenységet.

A kutatás szerint 2019 második felében a hazai internetezők közül tízből heten vásároltak árut vagy szolgáltatást, ketten csak az árukínálatot, hirdetést nézték meg online, de nem interneten rendelték meg az árut, további egy fő pedig se nem vásárolt, se nem nézelődött.

A vizsgált féléves időszakban online bankolt a válaszadók 60 százaléka, 53 százalékuk a neten keresztül fizetett valamiért, 52 százalékuk pedig ügyintézett. A weben vásárlók háromnegyede online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, tehát a netes fizetési alkalmazások magas arányban nyerik el a felhasználók bizalmát, a vásárlók meg merik adni a bankkártyájuk adatait.

Kikre jellemző az online vásárlás és ügyintézés?

Éles különbség van a vásárlás és kapcsolódó tevékenységei, valamint a többi három ügyintézéstípus között. A férfiak és a nők között ugyanakkor semmilyen különbség nem adódott, így a világhálón nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy a nők többet vásárolnak, mint a férfiak.

Azokra jellemzőbb az online vásárlás és kínálatnézegetés, akiknek az élete saját bevallásuk szerint erősen kötődik az internethez, és sok időt is töltenek vele. Minimálisan a netes vásárlás és a közösségi oldalak használata között is van összefüggés. Ahogy a közösségi oldalak egyre jobban elterjedtek Magyarországon, úgy jelent meg egyre több, különösen kisebb kereskedő az árujával, szolgáltatásával a platformokon, vagyis követték a potenciális vásárlóikat. Sok felhasználó tehát eleve ezeken az oldalakon tudja megnézni a hirdetéseket, sokszor esetleg nincs is tudatában, hogy reklámnak számít valakinek a posztja.  

A netes pénzügyekhez kell a rutin és a tájékozottság

A bankolás, a hivatalos ügyek intézése és az online fizetés elterjedtsége még erősebben összefügg az internetezéssel aktívan töltött idővel, az internethasználati jártassággal, a nethez való személyes kötődéssel és a használt közösségi oldalak számával. Ugyanakkor a legerősebb összefüggést az internetezők iskolázottsága adja, a bankolásnál pedig megjelenik az internetezők szubjektív anyagi helyzete is, vagyis, hogy saját megítélésük szerint mennyire élnek jól.

A weben vásárlók közül például a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is „csak” a 64 százaléka. Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47 százalék, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalék ez az arány.

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással és súlyozással korrigálták.