A kutatást a telematikával foglalkozó, magyar tulajdonú cég szakmai szervezetek és agrárkamarák bevonásával bonyolította le. A témában összeállított, online és offline is terjesztett kérdőívek kitöltése bő két hónapon keresztül zajlott. A kérdőíveket ez idő alatt összesen 338-an töltötték ki.

A felmérés aktualitását a GPS-alapú precíziós gazdálkodás megoldásainak terjedése, a hazai termőföldjeink és a környezet védelme, a minőségi növényi termék-előállítás, és nem utolsósorban a gazdák költségeinek csökkentése, valamint gazdasági hatékonyságuk és versenyképességük növelése indokolta. Ráadásul egyes fejlesztések a rengeteg adminisztrációs munkával járó uniós pályázati adatlapok kitöltésében is segíthetnek.

„Az összes olyan magyar gazda, aki már igénybe vesz precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, egyöntetűen, 100%-ban hasznosnak találja az ilyen típusú fejlesztéseket. A versenyképességük fenntartásában és növelésében a megkérdezettek 38%-a az új technológiai megoldások alkalmazását, míg szintén ugyanekkora arányban a munkálatokkal járó költségek optimális szinten tartását látják kulcsfontosságú tényezőknek. Egyúttal a válaszadók csaknem 35%-a éppen ezeket, a precíziós gazdálkodással összeköthető, termelési költségcsökkentő és optimalizáló folyamatokat fejlesztené a legszívesebben” – ismertette a részleteket Farkas Károly, a társaság operatív igazgatója.

• A válaszadók 79%-a nyilatkozott úgy, hogy precíziós megoldásokkal a környezeti terhelést csökkentheti.
• A gazdák 50%-a részben, 43%-a pedig teljes mértékben egyetért azzal a működtetés így megvalósított optimalizálásával jobban meg tudja óvni a munkára használt járműveit is.
• 57%-uk egyúttal komoly üzemanyag-megtakarítást tapasztalt a fejlesztéseknek köszönhetően.

A beruházások szélesebb körű penetrációjának azonban gátat szabhat a sok esetben bonyolult technológiai részletkérdések tisztázatlansága, illetve a gazdák célzott továbbképzésének hiánya. A válaszadók 46 százaléka ugyanis még nem használt precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, negyedük pedig azért nem nyitott még az új megoldások felé, mert nem ismeri az azokkal járó előnyöket. 

Ezzel szemben 58%-uknak fontos lenne a sofőr valós idejű azonosítása, 65%-nak pedig időszakosan komoly problémát jelent (főleg visszamenőlegesen) a saját és bérben megművelt területeken végzett munka, idő és emberi erőforrás nyilvántartása.

A gazdák 35%-a időnként, 50%-a pedig rendszeresen használja éjszaka vagy rossz látási viszonyok mellett a gépeket, vagyis nagy igény lenne az ilyen körülmények mellett is remekül funkcionáló, GPS-alapú technológiai megoldásokra.

„A gazdák legfőbb célkitűzéseiben jól azonosítható az igény a precíziós gazdálkodásra, miként az is látszik, hogy bizonyos tevékenységek nagy fejfájást okoznak a mindennapokban, holott nagy részükre a precíziós fejlesztések megoldást nyújtanának. Ezért korántsem meglepő adat, hogy a válaszadók 50%-a lenne hajlandó továbbképzésen részt venni, 38%-uk csak akkor döntene így, ha mindez nem járna komolyabb költségekkel. A magyar agrárszektor versenyképességének fenntartásában és növelésében tehát kulcsfontosságú lehet olyan, a célirányos technológiai továbbképzéssel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, amelyek minél inkább az érdekelt és haladásra nyitott gazdák véleményein és várakozásain alapszanak” – emelte ki Farkas Károly.