Okostechnológia az építészetben

Okostechnológia az építészetben

Okostechnológia az építészetben

gyártás

3 perc

Az építőipar hagyományosan hosszú tervezési idővel és kivitelezéssel dolgozik, vagyis az a jó projekt, amely minimális rizikóval meghatározott anyagi keretből – időre elkészül. Bármi, ami ezt veszélyeztetheti, attól sok esetben elzárkózik a szakma – legalábbis ez volt a jellemző az okoseszközök megjelenése előtt.

Az innovációs megoldások elfogadása azt jelenti, hogy a szakemberek a korábbi tapasztalataikra és az aktuális tudásukra támaszkodva kritikus technológiai döntéseket hoznak – gyakran a tervezési fázis legelején, évekkel azelőtt, hogy előre látnák a tényleges hatásokat. Ez azonban kockázatot rejt, így évekkel, néha évtizedekkel is halogatják az új technológiák bevezetését, míg más, adaptívabb területeken, például az IT-szektorban sokkal gyorsabb az újításokat átvétele – összegezte az M2M Now portálon Anton Hofland, a 2024Sight osztrák infokommunikációs cég ügyvezetője.

A kezdet kezdete

Az ingatlanok működtetését hagyományosan egy maroknyi vezérlővel oldották meg – elég a hagyományos termosztátokra vagy a lámpakapcsolókra gondolni, amelyek egy-egy funkció irányítására képesek. A kilencvenes években a személyi számítógépek betörésével összefogták ezeket a feladatokat, és a maroknyi kapcsolót szoftverek váltották fel. Ez volt az első lépés az „okos” épületek felé, amit az ezredfordulóig újabb eszközök (szenzorok, automatikus monitorok, kezelőfelületek) fejlesztése követett. Ebben a „korai innováció” (early innovation) szakaszában azonban a már említett lassú technikai átállás és a konzervatív üzletpolitika miatt az építőipar ezen a területen hosszú időre megrekedt – tette hozzá Hofland.

A lelkes újítók

A kétezres évek első évtizedében, annak is a vége felé már számos olyan „okos” épület készült, amelynél az új technológia már a kezdetektől meghatározta a tervezést és a munkálatok sorát. A siker vonzotta az innovatívabb ügyfeleket, akik vevők voltak az új ötletekre. Ez volt a „korai adaptáció” korszaka. A rohamos fejlődésnek megvoltak a maga buktatói: meg kellett oldani a különböző eszközök kompatibilitási problémáját, sok helyen hiányzott a korszerű eszköztár és a működtetéshez szükséges szaktudás is.

Az innovációs forradalom

A napjainkra jellemző „korai többség” (early majority) már a legelső tollvonástól kezdve számol az új megoldásokkal: a projektek a hálózatba kötött eszközök (Dolgok Internete – Internet of Things) sokaságát vonultatják fel, az ebből nyert adatokat pedig részben Big Data módszerekkel elemzik. 

A 2024Sight ügyvezetője szerint a kategória képviselői nyitottabbak a kockázatokra. Tudják, hogy az innováció nem minden esetben csökkenti drasztikusan az építési költségeket, vagy a projekt esetleges kockázatait, de mindenképp javítja a szolgáltatás színvonalát, és végső soron optimalizálja a működtetés költségeit. Ez pedig, akárhogy is vesszük, jól hangzik az ügyfelek számára. Ezért is cél, hogy a megrendelő az első pillanattól az utolsóig aktív résztvevője legyen a projektnek – mert az ő lelkesedésük az, ami végső soron előrébb viszi a technika fejlődését – emelte ki a szakértő.