Mi az a Bluetooth?

Mi az a Bluetooth?

Mi az a Bluetooth?

gyártás

3 perc

A Bluetooth napjaink egyik legismertebb adatkommunikációs szabványa, amelynek funkcionalitásáról szinte minden okostelefon-tulajdonosnak van elképzelése.

Mi lehet a közös Kékfogú Haraldban és az adatkommunikációs szabványban?

Nevét a 958 és 976 között uralkodó I. Halard Gormsson dán királyról kapta, aki Kékfogú Haraldként vált ismertté (dánul: Harald Blåtann, angolul: Harald Bluetooth). A legendák szerint az áfonya iránti rajongása miatt ragadt rá ez a név, bár vannak olyan kevésbé jóindulatú találgatások is, amelyek szerint az uralkodó fogsora nem volt éppen makulátlan állapotú, és innen a Kékfogúzás. A párhuzam viszont az egyesítésben rejlik. Míg a király magát Dániát egyesítette, a Bluetooth-szabványnál az eltérő eszközök egyesítését ünnepeljük.

Tudjon meg mindent a Dolgok Internetéről: Mit jelent az Internet of Things, azaz IoT? >>A Bluetooth vezeték nélküli adatátvitelt tesz lehetővé kis hatótávolságon belül, amihez rövid hullámhosszú UHF-rádióhullámokat használ a 2,4-2,485 GHz-es tartományban. Eredetileg egyébként az Ericsson kezdte el fejleszteni 1994-ben az RS-232-es adatkábelek kiváltására, mára azonban már nagyon széles körben elterjedt. Több verziója is van, amelyek közül az 1.2-es 1 Mbps-os elméleti maximális adatátvitelre képes, a 2.0-s és 2.1-esnél ez az érték 3 Mbps, míg a 3.0 és 4.0 verzióknál már 24 Mbps, bár ezeket az értékeket az eszközök sosem érik el a gyakorlatban. A hatótávolságot mindez nem érinti, ott ugyanis három osztályra vannak bontva, amelyek közül a legfeljebb 2,5 mW teljesítményű, 10 méteres hatótávolságú class 2 a legismertebb (a 100 mW-os class 3 egyébként akár 100 méteres hatótávolsággal büszkélkedhet).

Az egyes verziók között nem csak az adatátviteli sebességgel kapcsolatos, hanem tudásbeli különbség is van. A sztereó hangátvitel (A2DP) és a csatlakoztatott eszközökön lévő multimédiás gombok kezelése (AVRCP) ma már szinte minden készüléken támogatott, azonban az igazán nagy változást nem a gyorsabb 3.0-s, hanem az alacsony energiafogyasztású 4.0-s jelenti. Akinek ilyen van az okostelefonjában, sokkal több eszközt tud csatlakoztatni, a különféle viselhető eszközök például már jellemzően ezen keresztül kommunikálnak. A technológiát egyébként Bluetooth Smart néven is szokták emlegetni, míg korábban Wibree néven futott.

A használatból eredő egészségügyi kockázatok a Bluetooth esetében elhanyagolhatók, hiszen még az 1-es osztály is csak 100 mW-os teljesítménnyel működik, ami jóval kevesebb még a UMTS által használt 250 mW-nál is, a GSM 1800 és 1900 MHz-es 1000 mW-járól vagy a GSM 850 és 900 MHz-es 2000 mW-járól nem is beszélve. Magyarán a Bluetooth teljesítménye még a legalacsonyabb okostelefonénál is alacsonyabb.