A Dolgok Internete olyannyira nem ismer határokat, hogy akár a muzeális darabok is felokosíthatóak. Például egy 129 éves, lábbal hajtható öntöttvas esztergapadon 1887-től személyesen Robert Bosch cégalapító dolgozott. Ezzel készültek egyebek mellett annak a mágneses gyújtásrendszernek az alkatrészei is, amely első nagy sikerű termékként meghozta az áttörést a vállalat számára a 19. század végén.

A társaság most a múzeumból egyenesen az Ipar 4.0 korába repítette a gépet, amelyhez a Dolgok Internete (Internet of Things, IoT) számára kifejlesztett új IoT-gateway technikája szolgál műszaki háttérként. A hálózatba kapcsolt rendszer a megfelelő szoftver, IoT-kompatibilis ipari ellenőrzőrendszerek és érzékelők kombinációjaként teszi lehetővé az öreg eszterga paramétereinek pontos és korszerű ellenőrzését. 

Werner Struth, a cég igazgatótanácsának tagja kiemelte: „az IoT-gateway-hez kapcsolódó befektetés akár 18 hónap alatt is megtérülhet. A Bosch hamburgi gyárában például a mérnökök a hidraulikus szelepek egy 2007-es tesztberendezését csatlakoztatták internetes hálózatra ennek a megoldásnak a segítségével. Az alkalmazott olaj minőségét ellenőrző új érzékelőknek köszönhetően a korábbinál jóval pontosabban határozhatták meg az olajcsere szükséges időpontját, ami időt és pénzt takarít meg, továbbá a környezetet is kíméli”.

Jobb minőség és időben végzett karbantartás

Az Ipar 4.0 legfontosabb előnyei közé tartozik az állandó minőségbiztosítás érdekében végzett folyamatellenőrzés, valamint a nem tervezett állásidőket megelőzni hivatott állapotfelügyelet. A folyamatellenőrzés keretében az érzékelők paraméterek egész sorát mérik, köztük a munkadarab szögsebességét is. A túl magas vagy túl alacsony forgácsolási sebesség például csökkenti a megmunkált fémalkatrész minőségét és a szerszámot is károsíthatja, de az internetes hálózatra frissen csatlakozott esztergapad a szíjhajtás fokozatos változásait is érzékeli. 

A hosszú fejlesztési ciklusok is indokolják a retrofit-megoldásokat

Az eszközök utólagos „felokosítása” műszakilag és gazdaságilag egyaránt kedvező megoldás. A gépészetre jellemző fejlesztési ciklusok ugyanis jelentősen eltérnek az ipar számos más területétől: az egyszer beszerzett gépek sok esetben évtizedekig maradnak szolgálatban, a magasabb elvárásokat célzó cserék jellemzően csupán nagy energia- és költségráfordítás keretében végezhetők el.

A világszerte használt gépállomány túlnyomó része így még ma sem része a hálózatba kapcsolt rendszereknek, ennek megfelelően óriási az igény az utólagos, úgynevezett retrofit-megoldásokkal csatlakoztatott ipari megoldások iránt. „Ha egy vállalat hosszú távon is sikeresen kíván működni, alapvető szükséglet a hálózatba kapcsolt berendezések használata” – emelte ki Werner Struth.