Így olvashatják le az arckifejezéseit a gépek

Így olvashatják le az arckifejezéseit a gépek

Így olvashatják le az arckifejezéseit a gépek

gyártás

3 perc

Az emberi izomzat egyik legbonyolultabb részét a mimikai izmok rendszere képezi. Nem csoda, hogy egy gép számára nagyon nehéz ezek pontos leolvasása, elemzése – ám egyes új fejlesztések már ehhez is közel járhatnak.

A Juniper Research számítógépek és emberek közötti kommunikációról szóló tanulmányában központi szerepet tulajdonít a mimikának, ami előrevetíti a technológiai kutatások jövőbeni ágazatainak egyik fő irányvonalát.

A viselhető technológia evolúciója

Az összegzés szerint a 2016-os év végéig 168 millió olyan eszköz jön létre, amely valamilyen formában használ mozgáskövetést vagy működésébe építve alkalmazza a mimika értelmezését, kezdve a viselhető készülékeken át az okosórákon keresztül a virtuális valósággal egybekötött megoldásokig.

A növekedés a jóslatok alapján 2020-ig akár a 280%-ot is elérheti, ami példátlannak számít figyelembe véve, hogy ezek az innovációk mennyire drasztikusan alakítják át a felhasználók gépekkel fennálló kapcsolatát.

Bár a lendület óriási, és az újításokra nagy igény mutatkozik, a robbanásszerű fejlődésnek megvan a maga gyenge pontja. Míg a VR (virtuális valóság) esetében a mimika és a mozgás követése a technológia fő területének számít, az okostelefonok, tabletek és egyéb általánosan elterjedt eszközök közül mindössze 5%-ban található meg valamilyen arcleolvasó vagy gesztuskövető program.

A viselhető kütyük világában egyértelműen nagy szerepet kap a technológia, mivel a kisméretű kijelzők erősen korlátozzák a hagyományos érintéssel működő vezérlést. A nagyobb elterjedéshez azonban természetesen nemcsak a VR-headseteket és viselhető készülékek növekvő népszerűsége szükséges, de olyan cégek részvétele is, amelyek mernek kockázatot vállalni, ha a gépek és az ember közötti kommunikáció teljes átformálásáról van szó. 

A Leap Motion ezek közé tartozik: a társaság éppen egy olyan kiegészítőn dolgozik, amely képes mozdulatokkal kiadott parancsokkal kiváltani az egér és a billentyűzet használatát is. Más szemszögből ugyan, de jó példája az új irány kihasználásának a Microsoft által fejlesztett Kinect is, amelynek irányítása szintén a mozgáson alapul.

Bár ez az új típusú vezérlési forma rendkívül izgalmasnak tűnik, felmerül egy egyértelműen látható probléma: önmagában egyelőre semmit sem változtat a felhasználói felületeken, kizárólag a funkcionalitás kiterjesztésében van szerepe. Ez szintén az elterjedést fékezheti egészen addig, amíg a fennálló felhasználói felületek paradigmája meg nem változik.

Forrás: ReadWrite