A negyedik ipari forradalom és a robotika

A negyedik ipari forradalom és a robotika

A negyedik ipari forradalom és a robotika

gyártás

2 perc

Az internetre kapcsolt szenzoroknak, a felhőalapú számítástechnika alkalmazásának és az együttműködő robotoknak köszönhetően a gyárak olyan teljesítményszinteket érhetnek el, amelyeket a múltban csak elméletben gondoltak megvalósíthatónak.

Az ABB közleményében foglalta össze, hogy milyen változások várhatóak az iparban a robotikának és a Dolgok Internetének köszönhetően. 

Virtuálisan tanuló és együttműködő robotok

Közeleg a robotok aranykora

A változások között kiemelték, hogy a modern ipari robotokra alapozott rendszereket már nem kell leállítani programozás és optimalizálás céljából. Ezen feladatok ellátására a mérnökök olyan szimulációs és offline programozási eszközöket tudnak telepíteni, amelyek ugyanazt a szoftvert alkalmazzák, mint amelyik a termelésben a valós gépeket irányítja. A programozók például szimulációkkal tanulmányozhatják, hogy a berendezések hogyan működnének az üzemben, így még bekövetkezésük előtt megelőzhetik a költséges összeütközéseket. 

A gépi tanulást alkalmazó robotok egyre többet segítenek majd az embereknek a munkavégzésben. Az ABB például kifejlesztette YuMit, a világ első igazán együttműködő robotját, amelyet arra terveztek, hogy emberek mellett dolgozzon a szerelősoron. YuMi a szenzoraival érzékeli, hogy mikor kerül az útjába valaki, így nem jelent veszélyt az emberre. Ez jelentős előrelépést jelent a gyártósor melletti gépek korábbi generációjához képest, amelyek erre nem voltak képesek, emiatt kerítéssel kellett védeni tőlük az embereket.

Az emberek helye a robotika jövőjében

A modern robotokat egyre nagyobb mértékben alkalmazzák majd olyan munkákra, amelyek elvégzése az emberek számára fizikailag túl megerőltető vagy túl veszélyes. A robotok ilyen területen történő alkalmazásából a vállalatok is profitálni fognak, hiszen az automatizálható gépek költséghatékonyak, és a gyártószektorban a létesítésükre irányuló befektetés jellemzően már a telepítésük évében megtérül. 

A vállalatoknak a dolgozóik képzésébe is invesztálniuk kell, hogy magasabb szakmai színvonalat és jobb fizetést érhessenek el, illetve növekedjen a munkahelyi elégedettségük. Vannak korábbi példák is az ilyen messze ható munkaerőpiaci változásokra: a kombájnok megjelenése megszüntetett számos mezőgazdasági munkakört, azonban a munkájukat elvesztő dolgozók végül összeszerelő sorok mellett vagy más gazdasági szektorokban találtak állást. 

Természetesen még számos olyan dolog van, amit a robotok nem képesek elvégezni. Például nem képesek úgy reagálni a változásra, mint az ember. Bár fel vannak szerelve beépített látásrendszerrel és szenzorokkal, arra nem képesek, hogy felfogják önmaguk körül a környezetüket –  vagyis nem képesek olyan feladatot végrehajtani, amire nincsenek beprogramozva. 

Ezek a forradalmi változások túlnyomórészt pozitívak. Az ABB szerint a negyedik ipari forradalom megnyitja az utat a robotika új aranykora felé, amelyben lehetővé válik majd a termelékenység javítása számos iparágban, és átalakul, illetve jobbá válhat a munkahelyi életünk.