Hogyan szolgálja az űrtechnika az egész emberiség javát?

Kapcsolódó cikkek

Hogyan szolgálja az űrtechnika az egész emberiség javát?

Hogyan szolgálja az űrtechnika az egész emberiség javát?

energia

3 perc

Tavaly novemberben volt pontosan 20 éve annak, hogy folyamatos az emberi jelenlét a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A fedélzeti életkörülmények javítását célzó tudományos kutatások nemcsak az űrtechnika területén eredményeztek számtalan innovációt, hanem sok esetben a földi élet javát is szolgálják.

A szerteágazó példák közül megemlíthetjük az űrhajósok alváshiányának leküzdése érdekében kifejlesztett LED-technológia elterjedését világszerte, vagy akár a súlytalanságban alkalmazható súlyemelő rendszer otthoni használatra való átalakítását is.

A hétköznapi alkalmazásra jó példa a vezeték nélküli fejhallgató, amelyet a 60-as években fejlesztettek ki. A korábbi nagy és kényelmetlen eszközök helyett a NASA az űrhajós sisakjába építette be a fejhallgatót. A Holdra szállást követően Neil Amstrong is ezen keresztül mondta el a  legendás mondatát.

Érdemes azt a vállalatot is kiemelni, amely eredetileg az ISS számára tervezett víztisztító rendszert. A cég most egy olyan spin-off technológián kezdett el dolgozni, amely tiszta ivóvizet képes biztosítani azokon a helyeken is, ahol erre a leginkább szükség van.

A természet adta ötlet

Az űrállomáson a párától a vizeletig minden csepp nedvességet meg kell szűrni és újra kell hasznosítani. A jelenlegi rendszer súlya azonban igen jelentős, ráadásul 90 naponta le kell cserélni, további hátránya, hogy a NASA szerint bizonyos szennyeződések kiszűrésére nem is képes.

A dániai Aquaporin A/S cég viszont kifejlesztett egy olyan új vízszűrő rendszert, amely az akvaporin nevű fehérjéket használja. „Lényegében ugyanaz a mechanizmus, mint amelyik lehetővé teszi a víz átjutását az élő sejtek membránján” – mondta Peter Holme Jensen, a cég vezérigazgatója a CNN Business-nek.

A természetben ezek a fehérjék lehetővé teszik a növényi gyökerek számára, hogy felszívják a vizet a talajból. Az emberi test esetében pedig biztosítják, hogy a vesék az átáramló vérrel együtt naponta körülbelül 170 liter folyadékot is megszűrjenek. Kiváló az akvaporinok kiválasztási képessége is, és meg tudják akadályozni a szennyeződések átjutását is.

A dán cég megoldását már tesztelte a NASA az űrben, és fontolóra vették a régi rendszer lecserélését, a technológia ugyanakkor a Földön is jelentős segítség lehet.

A vízhiány technológiai kihívásai

Világszerte több mint 2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. A fejlett országokban ennél kisebb probléma, de mégis tömegesen jellemző, hogy sokan nem szívesen isznak csapvizet, mert nem tartják azt biztonságosnak. Az Egyesült Államokban a háztartások több mint fele aggódik a vízellátás minősége miatt, az európaiaknak pedig mindössze 55%-a iszik csapvizet.

A NASA az 1960-as években fejlesztette ki az ivóvíz ezüst-ionos tisztítását. A technológiát azóta világszerte alkalmazzák az otthonokban és a katasztrófa-elhárítási munkálatoknál is.

Az Aquaporin technológiája a többi között ezeken a területeken is segíthet, de a vállalat több szennyvízkezelő társasággal is együttműködik. Céljuk, hogy eltávolítsák a szennyvízből a mikroszennyeződéseket és a mikroműanyagokat. A partnercégek között megtalálható Dánia legnagyobb állami tulajdonú szennyvízkezelője, a BIOFOS és a magyarországi UTB Envirotec is.

A tanulmányuk szerint az akvaporinok képesek eltávolítani a szennyvízben lévő mikroműanyagok és mikroszennyeződések több mint 95%-át, ugyanakkor sokkal kevesebb energiát igényelnek, mint a hagyományos szűrőrendszerek.

„Óriási lehetőségeket rejt magában ez a technológia. Úgy gondolom, hogy az Aquaporin-rendszer vezető szerepet fog betölteni annak elérésében, hogy tiszta, megfizethető ivóvizet állíthassunk elő akár szennyvízből is. Nagyon bizakodó vagyok, és úgy érzem, hogy az ilyen fejlesztések segítségével képesek leszünk válaszolni a vízhiány adta kihívásokra” – emelte ki Dines Thornberg, a BIOFOS innovációs menedzsere, a tanulmány témavezetője.

Tiszta víz az otthonainkban

Peter Holme Jensen felismerte a háztartási víztisztítók piacában rejlő lehetőségeket is. Ennek az ágazatnak az értéke becslések szerint 2025-re a 24 milliárd dollárt is elérheti.

Tavaly novemberben az Aquaporin olyan mosogató alá beszerelhető háztartási szűrőrendszert dobott piacra, amely áram nélkül működik. Maga a készülék 650 euróba kerül. A vállalat jelenleg az európai piacot vette célba, de a tervek szerint a következő két évben az Egyesült Államokban, majd Indiában és Kínában is terjeszkedni kíván.

Joerg Hess, az Aquaporin termelési igazgatója a membrános szűrés utáni vizet vizsgálja

A termelés növekedésével a társaság hosszú távú célja nem más, mint hogy megfizethető terméket kínáljon az ivóvíz problémákkal küzdő régiók számára. „Biztos vagyok abban, hogy nagy változásokat érhetünk el” – tette hozzá a vezérigazgató.

Forrás: