Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint – részben a klímaváltozás miatt is – a légszennyezettséggel kapcsolatba hozható halálesetek száma a 2030 és 2050 közti időszakban várhatóan több százezerrel emelkedhet. Ráadásul a probléma a világ országainak többségét érinti.

Több hasonló eredményt publikáló vizsgálat becslése szerint a Föld népességének 95 százaléka nem jut tiszta és egészséges levegőhöz. A szennyezés a légzőszervi és tumoros megbetegedésekben túl, csökkenti az intelligenciát és a többi közt növeli a cukorbetegség kialakulásának veszélyét is. A kockázatok ellen próbálnak tenni azok a városok, amelyek a különböző smart city kezdeményezéseket is segítségül hívják az élhetőbb környezet megteremtése érdekében.

A különböző projektek között található például olyan program, amely a prediktív előrejelzésre épít, máshol szenzorok tömege méri folyamatosan a valós idejű légszennyezettségét.

Van, ahol pedig a mesterséges intelligenciát (AI) használó platformok értékelik a hatalmas bejövő adatmennyiséget, és teszik lehetővé a minél pontosabb és minél gyorsabb elemzést. Ehhez az időjárást és a közlekedési információkat figyelembe vevő gépi tanulást is használják – így előre megjósolható, hol romlik a levegő minősége. A kapott információ birtokában aztán a közlekedés vagy a gyárak károsanyag-kibocsátásának korlátozását is átmenetileg bevezethetik.

A városüzemeltetést és -fejlesztést segítő prediktív IoT (Dolgok Internete) olyan területeken lehet hasznos, mint például a megbetegedések elleni harc, az időjárási és természeti katasztrófák kezelése vagy a közlekedés optimalizálása.

A cikk folytatásában megnéztük közelebbről Hamburg, Glasgow, Oakland, Peking és Manchester okosváros fejlesztéseit is.