A különféle világhálóra csatlakoztatott IoT-eszközöknek köszönhetően nagyobb biztonság és hatékonyság érhető el. Ugyanakkor a következő ipari forradalom eljöveteléhez jóval nagyobb körültekintésre van szükség. A hackertámadásoktól kezdve az alkalmazottak gondatlanságáig végtelen lehetőség van a „dolgok” tönkretételére.

A kibertámadások száma évről évre nő, és egyre inkább jellemző az olyan területeken, ahol a következmények veszélyt jelenthetnek a környezetre nézve, fizikai értelemben vett károkat vagy több millió dolláros veszteséget okozhatnak.

Úton az összekapcsolt jövő felé

Márpedig a számok nem tévednek. Egyes kutatások szerint az IoT-eszközöket használó vállalatok 48%-a nincs birtokában olyan rendszernek, amely képes lenne azonosítani egy esetleges támadást, vagy annak sikeres mivoltát. Más mérések szerint a cégek 62%-a elismeri az általa használt biztonsági megoldások alkalmatlanságát. Márpedig az ipar az „összekapcsolt jövő” felé halad, és a folyamatosan frissített biztonsági módszerek jelentik az egyik garanciáját annak, hogy a technológia által nyert előnyök meghaladják a kockázatokat.

Az úgynevezett elosztott biztonsági megoldások (distributed security enforcement) sokat segíthetnek a megfelelő védelem kialakításában. Ezek kifejezetten a dolgok internetéhez kapcsolódó alkalmazásokhoz és eszközökhöz lettek kifejlesztve.

Decentralizált rendszerekhez decentralizált biztonsági megoldásokra van szükség

Egyes előrejelzések szerint az összetett hálózatok növekvő sebessége és sávszélessége révén a különféle ipari IoT-eszközök száma a jelenlegi 23 milliárdról 2025-re akár 75 milliárdra is emelkedhet. Így nem nehéz elképzelni, hogy egyetlen ipari rendszert ért támadással akár eszközök tömegei béníthatók meg, beleértve a kritikus rendszereket is.

A jelenleg használt centralizált és/vagy tűzfalalapú biztonsági megoldások sok esetben nem képesek „felfogni” egy ilyen támadást, azaz ha egyszer valaki bejut a rendszerbe, akkor szinte azonnal le tudja állítani a központot (is).

A decentralizált, elosztott biztonsági megoldások révén azonban a rendszerüzemeltetők nagy földrajzi területeket irányíthatnak, több százezer vezérlőhöz, szenzorhoz és mérőhöz is hozzáférhetnek, és megkönnyíthetik a kapcsolódó erőforrások biztonságos hozzáadását, eltávolítását és ellenőrzését.

Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy a különféle berendezések, eszközök és alkalmazások valós időben kommunikálnának egy központi biztonsági hub-bal (hálózattal), helyi szinten működnek együtt, így képesek „megvédeni” magukat. A több szállítóval és alkalmazással rendelkező IoT-rendszerekben a decentralizált végrehajtás lehetővé teszi az intelligens eszközök és alkalmazások biztonságos együttműködését.

Ehhez viszont decentralizált biztonsági platformra is szükség van. Ilyenek például az úgynevezett blokkláncra épülő elosztott adatbázisok, melyek alkalmasak mindenfajta IIoT (Industrial Internet of Things) biztonsági megoldás végrehajtására. Ennek használatával az egyre növekvő „csatlakoztatottság” (interconnectivity) és az 5G nyújtotta lehetőségek is még inkább kihasználhatók. A blockchain révén olyan „biztonsági alap” hozható létre, melynek révén a hálózathoz hozzáadott minden csomópontnál növelhető a biztonság.

A cikket hamarosan folytatjuk.