A szabályozási törekvések még a területen élenjárónak számító Dél-Koreában is nagyon kezdetlegesek – olvasható a Mandiner.digit-en. A robotika atyjának is nevezett sci-fi író még 1940-ben fogalmazta meg híres három törvényét, amelyek az Én, a robot című filmben is fontos szerepet kaptak:

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lény utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznek.

3.  A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Rábízná az életét egy robotorvosraAhogy a mesterséges intelligenciákat egyre aktívabban vonják be a harcászati fejlesztésekbe, azok például az Észak- és Dél-Koreát elválasztó határ őrzésében szintén részt vesznek. De mit tegyenek akkor, ha mozgást érzékelnek a közeli bokorban, és az esetleges határsértő a figyelmeztető lövést követően sem adja meg magát? Mi történik akkor, ha a robotok lelövik az illetőt, és a humán járőrök megérkezése után az áldozatról kiderül, hogy tiltott határátlépési szándék nélkül, csak tűzifát gyűjtögetett?

Ezek a kérdések még talán korainak tűnhetnek, hiszen távolinak tűnik a kor, hogy emberéletekről döntsenek a gépek, de fontos már most kirajzolni azokat az irányelveket, amelyeket be kell tartatni velük, hogy tényleg segítői legyenek az embereknek és ne csak egy újabb veszélyforrás.