A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások előtti időkben a biometrikus azonosítás megítélése teljesen más volt, mint napjainkban. Az arcszkennereket az emberek többnyire csak a hollywoodi filmekből ismerték, és a Nagy Testvér disztopikus eszköztárának részeként tartották számon a fejükben. A 2001-es amerikaifoci-bajnokságon a kormány 100 ezer résztvevő közül 19 veszélyes elemet azonosított az arcfelismerő program segítségével. A titkos vizsgálatot végül leleplezte a média, és a magánszféra védelmének kapcsán kreált belőle vezető hírt, mely sokáig napirenden volt ezt követően.

Az arcfelismerés jövője: áldás vagy átok?

Amikor a végrehajtókat kérdőre vonták, egy tampai rendőr így nyilatkozott a kísérletről: „a teszt bebizonyította azt a gyanúnkat, hogy a bűnözők eljönnek az olyan eseményekre, mint a Super Bowl, hogy megpróbálják megragadni a nyilvánosságban megbúvó lehetőségeket”.

Tesztnek további fontos eredménye nem volt, a rendőrség még legalább egy évig kísérletezett a technológiával, az abban rejlő lehetőségeket kutatva inkább kevesebb, mint több sikerrel. A valós idejű arcfelismerés ugyanis mind a mai napig egy sor komplikációt vet fel kezdve a világítástól az arányokon át a letakart arcrészeken keresztül az esős időjárásig, melyek mind befolyásolhatják a rendszer pontosságát és hatékonyságát.

A technológiáról szóló valós diskurzus 9/11 után kezdődött, amikor felmerült a kérdés, milyen mértékig érdemes elmerülni a biztonságtechnikai újdonságokban, és hogy meddig lehet elmenni a magánélet védelmének kárára. Szükség van-e például arra, hogy kamerák ellenőrizzenek minden egyes személyt, mielőtt belép egy bevásárlóközpontba vagy pályaudvarra? 

A személyes szférát érintő eszközök többsége széles körű elutasítást von maga után. Az arcfelismerő technológia ugyanakkor pozitívan is átalakíthatja életünket, nagyobb biztonságot adhat egy ATM-es pénzátutalástól kezdve a saját házunkba való belépésig. Ezzel együtt mégis nehéz lenne megmondani, hogy az arcfelismerést hogyan fogadják majd a tömegek. Annyi bizonyos, hogy a biometrikus azonosítást világszerte sikeresen tesztelik, és várhatóan a jövőben még biztonságosabbá válhat használatuk, így egyre több helyen elterjedhetnek.

Forrás: ReadWrire