Az informatikai döntéshozók egyfajta csodafegyverként tekintenek a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra.

Az IT- szakemberek háromnegyede gondolja úgy, hogy saját szervezete nem képes a biztonsági kihívásokkal megküzdeni.

Az életet egyre kényelmesebbé tevő intelligens eszközök használata nem csak előnyökkel jár.

Ma már az sem jelent problémát, ha valaki nem szeretne, vagy nem tud beruházni intelligens zárba.

A globális adatszivárgások költsége 2019-re kétmilliárd dollárra emelkedhet.

A washingtoni székhelyű CTIA szakmai szervezet bejelentette saját kiberbiztonság-tanúsítási programját.

A jövőben akár az emberi hangot vagy a test különböző rezgéseit is használhatják azonosításként az okoskészülékek.

A technológiát övező felhajtás félrevezető lehet a cégek és az informatikai szakemberek számára.

Az intelligens gyár eszközei és rendszerei rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel rendelkeznek majd.

A feloldóminta és a jelszó használata egyre inkább háttérbe szorul.

A Vodafone intelligens lopásgátlóval szerelte fel a Zemo elektromos kerékpárokat.

A rendszeres frissítések mellett a kamerákra és mikrofonokra is érdemes jobban odafigyelni.

A hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló eszközök az előnyeik mellett támadási felületet teremtenek a kiberbűnözőknek.

A Dolgok Internete technológia bárhol bevethető, akár a garázskapuk távfelügyeleténél is.

A nyugat-európai vállalatok idén várhatóan több mint 25 milliárd dollárt fordítanak kibervédelemre.

Korántsem utópisztikus a gondolat, hogy valamelyik otthoni smart eszköz ellenszegül az akaratunknak.

A megnövekedett stressz-szintek eredményeképpen csökkenhet a szervezetekbe és a technológiába vetett bizalom.

Az ipari szervezetek az okosmegoldások miatt aggódnak, míg valójában a kártékony programok okozzák a legnagyobb károkat.

Egyre több IoT-készüléket és online szolgáltatást használunk, ami egyben növekvő kibertámadási felületet is jelent.