Ahogy szoftverfüggőségünk erősödik, úgy egyre megbízhatóbban működő szoftverekre lesz szükségünk. Végső soron az is előfordulhat, hogy az „emberi tényező” lesz az Ipar 4.0-ás platformon működő biztonsági rendszerek leggyengébb láncszeme – összegezte az ABB svéd-svájci gépipari konszern szakértője.

Rafal Selega hozzátette: az Ipar 4.0 elősegíti az eszközök és a rendszerek modularizációját. A jövő gyárának működése olyan modulokból áll majd össze, amelyek az automatizálás alapját alkotó „építőkövekként” illeszkedhetnek egymáshoz. Meglehet, a modularizáció koncepciója némileg ellentétben áll a biztonsági rendszerek tervezésének és fejlesztésének szükségszerűen „teljesítményalapú” szemléletével. Olvassa el az első részt is!

A tervezés és ezen belül a kiberfizikai rendszerek létrehozása – amelyek programozható és internetre csatlakoztatható terepi eszközöket tartalmaznak – szintén modulrendszerűvé válnak.

Az Ipar 4.0 rendszerek üzemeltetése és karbantartása várhatóan sokkal nagyobb mértékben támaszkodik majd a forgalmazó, a gyártó és más harmadik fél támogatására, mint eddig, mivel az operátor képtelen lesz egymaga elvégezni minden műveletet, illetve a rendszerszintű karbantartás munkáját. Az automatizálás összetettsége immár a szakértői szintű diagnosztikai képességek magasságába emelkedik.

Hogyan kezeljük a problémát?

Jelenleg nincs olyan szabvány, amely egy Ipar 4.0-ás biztonsági rendszer számára kereteket szabna. Ahhoz, hogy a műszeres biztonsági rendszerek (SIS) Ipar 4.0-ás koncepciójára átálljunk, az érdekelt feleknek és a befektetőknek minden eddiginél nagyobb súlyt kell fektetniük a munkatársak szakmai tudására, és a működés funkcionális biztonságának kérdéseit a kiberbiztonság kérdéseivel együtt kell középpontba helyezniük – hívja fel a figyelmet a szakember.

Az irányítási, a biztonsági és az üzleti rendszerek további integrációja esetén a végfelhasználóknak a piacvezető gyártókkal és szolgáltatókkal közösen kell fejleszteniük az intelligens tervezést, az intelligens infrastruktúrát. Továbbá együttes erővel kollaboratív műszaki támogató központokat kell létesíteniük, és elő kell mozdítaniuk az ellátási lánc biztonságával kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez szükséges fejlesztéseket.

Kérdés tehát, hogy a negyedik ipari forradalomra való felkészülés jegyében már most nagyobb hangsúlyt fektetnek-e a biztonsági életciklus-menedzsment szemlélet és az IEC 61511, IEC 62443 biztonsági szabványok alapján történő rendszerszerű szervezeti képességek fejlesztésére. Az ABB például a segítségükre lehet e rendszerek integrációjában, hogy ezen az új piacon is nyereségesen és biztonságosan működhessenek majd – tette hozzá Rafal Selega.