„A technológia egyrészt a megelőzés eszköze lehetne, másrészt gyakran a csalók segítője. Ez a kettős szerep ráadásul előreláthatólag csak tovább növekszik” – figyelmeztet Phil Oswalt, a KPMG International csalási ügyek vizsgálati szakágának vezetője. 

„A technológia fejlődésével párhuzamosan annak illetéktelen célú felhasználása is egyre kifinomultabb. Miközben a csalók számára evidens, hogy technológiai eszközöket alkalmazzanak, a cégek nem tesznek eleget azért, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket a csalások megelőzésében kihasználják. A veszélyazonosító rendszerek és adatelemző módszerek működtetése elengedhetetlen feltétele a rendellenes vagy gyanús esetek feltárásának” – tette hozzá a szakértő.

Fontos tehát a vállalati kiberbiztonságra különböző okosrendszerekkel figyelni, ám nem szabad elfelejteni, hogy nem csak kívülről érheti támadás a fontos adatbázisokat. Ha egy vállalat valamilyen digitális védelmi rendszer kidolgozásába kezd, ügyelnie kell arra is, hogy a saját dolgozói se tudják túl könnyen kijátszani azt.

A technológiát ügyesen használó csalók ugyanis számos módot találtak a megvezetésre: 24 százalékban hamis vagy félrevezető információkat szerepeltettek a számviteli nyilvántartásokban, 20 százalékban e-mailben vagy egyéb üzenetküldő platformon osztottak meg ilyen adatokat, 13 százalékában pedig informatikai rendszerekhez szereztek illetéktelen hozzáférést. 

A digitális csaló portréja

• a csalók többsége (69 százalék) 36 és 55 év közötti;
• többségük (65 százalék) a szervezeten belüli;
• nem ritka, hogy vezető beosztást töltöttek be az adott cégnél (35 százalék), munkaviszonyuk pedig hat évnél hosszabb időszakra terjedt (38 százalék);
• korlátlan felhatalmazással rendelkeztek, és képesek voltak a kontrollokat felülírni (44 százalék);
• nagy tiszteletnek örvendhettek a vállalaton belül, 38 százalékuk legalábbis így jellemezte magát;
• sokszor mások bevonásával követtek el csalásokat, bár az ilyen esetek aránya 73 százalékról 60 százalékra csökkent a legutóbbi felmérés óta;
• a csalókat leginkább (60 százalékukat) a személyes haszonszerzés motiválta, megelőzve a kapzsiságot (36 százalék), és az „adott volt a lehetőség” motivációját (27 százalék).

Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az opportunista csalások

A csalások többségét a belső kontrollok gyengesége miatt követték el, és a probléma egyre súlyosabb. A legutóbbi felmérés óta 18-ról 27 százalékra emelkedett az olyan esetek aránya, amelyeket épp ezeket kihasználva követtek el. Nem zárja ki az erős kontroll sem a bűncselekményeket, hiszen az esetek 16 százalékában az elkövetők egész egyszerűen kikerülik azokat.