Egy amerikai felmérés szerint a mesterséges intelligencia (AI) az ügyvédek munkájának 23%-át veheti el a jövőben. A számítógépek ugyanis „megtanulták”, hogy miként oldjanak meg olyan feladatokat, amelyeket korábban például ügyvédek láttak el.

Jelenleg hat fő területet lehet azonosítani, ahol a mesterséges intelligencia már jelen van a jogászok világában:

• jogi átvilágítás, jogszabály- és jogesetkutatás,
• előrejelzés a peres eljárások várható kimeneteléről,
• jogi elemzések készítése,
• dokumentumkitöltő programok,
• szellemi alkotásokkal kapcsolatos adatbázisok elemzése,
• elektronikus számlázás.

Nem kérdés, hogy a modern technológia el fog venni bizonyos adminisztratív vagy monoton feladatokat a jogászoktól, ugyanakkor ez nem szükségszerűen a munkájukat veszi el. Az AI sokkal inkább egy lehetőség az olyan jogi szakemberek számára, akik nyitottak az új technológiára és szélesítenék a látásmódjukat.

Hasonló folyamat zajlott le korábban a számvitel területén is, amikor a technológiai fejlődés automatizált számos alapvető könyvelési feladatot, egyúttal olcsóbbá is téve ezeket a szolgáltatásokat. Ennek eredményeképpen a könyvelők a kapacitásaikat bonyolultabb, összetettebb feladatok ellátásra tudták fordítani, új szolgáltatásokat kínálva ezzel az ügyfeleiknek.

Villámgyors válaszok

Az ügyvédi területen a mesterséges intelligenciát főleg azok fordíthatják a hasznukra, akik megértik az ügyfeleik azon igényét, hogy a lehető leggyorsabb és leginkább költséghatékony módon találjanak választ a jogi problémájukra.

Kicsit leegyszerűsítve: egy jogász – akár bíró, ügyvéd vagy ügyész – éppen annyira jó szakember, amennyire jó az információ, amihez hozzáfér. A mesterséges intelligencia éppen ebben segítheti a jogászokat. Gondoljunk például arra, amikor egy gép pár másodperc alatt egy több százezres adatbázisból az adott ügyhöz leginkább kapcsolódó bírói döntéseket talál, jelentősen elősegítve ezzel a tárgyalási pozíciót vagy érvelési stratégiát. Ez egy gyakornoknak vagy ügyvédjelöltnek akár több napi munkájába is kerülhetne.

Adattudós ügyvédek kellenek

Arra azonban nagyon kevés az esély, hogy a gépi intelligencia valaha is helyettesítse az emberi tényezőt ebben a szakmában. A modern technológia ugyanis egy sor új megoldandó problémát hoz magával. Jó példa erre az önvezető autó által okozott baleset esetében a felelősség kérdése. Ki lesz a felelős? A gyártó? Az autó tulajdonosa? Vagy a szoftverfejlesztő? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására egyre több jogászra lesz szükség, nem mindegy azonban, hogy milyen jogászokra.

Napjainkban a jogi szakmán belül egyelőre kevesen értenek az algoritmusokhoz és a mesterséges intelligenciához, így ahhoz, hogy egy jogesetet megoldhassanak, a szakemberek folyamatos képzésére van szükség – már az egyetemtől kezdve is.

Egy másik ellenérv lehet az ügyvédek részéről az is, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó irodák kevesebb munkaórát számlázhatnak majd, hiszen a számítógép gyorsabban dolgozik, mint amennyire az ember valaha is képes lesz. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az innovatív megoldásokat használó irodák megnövekedett hatékonysága újabb megbízásokat eredményezhet.

Hiszen az ügyfél szemszögéből végiggondolva, kinek ad megbízást a jövőben: aki mesterséges intelligenciát használ, hogy megnyerjen egy ügyet – és olcsóbban dolgozik, vagy azt választja, aki nem használ mesterséges intelligenciát? Azok az irodák szorulhatnak tehát ki a versenyből, akik nem kezdik el időben alkalmazni az új technológiát.

A robotok új állásokat is teremtenek

Számos szenzációhajhász, apokaliptikus szalagcím jelent meg az elmúlt években, amely szerint a robotok elveszik az emberek munkáját, ennél azonban a fentiek alapján jóval árnyaltabb a kép. Kétségkívül lesznek olyanok, akik az automatizációval elveszítik a munkájukat, de az új technológia miatt több, teljesen új állás is fog keletkezni.

Ami pedig a jogi területet illeti, az emberi tényező nagy valószínűséggel sohasem lesz teljesen mellőzhető. A gép nem pótolhatja a bizalmi kapcsolatot, az ügyvéd által tanúsított empátiát, problémamegoldó és improvizáló képességet, vagy a kritikai, kreatív és stratégiai gondolkodásmódot.

A mesterséges intelligenciát a jogászok alkalmazásába lehet – és kell is – állítani. Mindez ugyanis órákat spórolhat meg a szakembereknek például az M&A (vállalatfelvásárlások) területén egy jogi átvilágítás során azzal, hogy másodpercek alatt több ezer dokumentumot megvizsgál. Ugyanakkor az adatszoba felépítéséhez vagy az átvilágítást követő tranzakcióban a vevői/eladói érdekek maximális megértéséhez, illetve érvényre juttatásához elengedhetetlen marad az emberi tényező – összegezte a KCG Partners.