Egyre több önvezetésre képes jármű kerülhet a jövőben forgalomba. Ahogy a „hagyományos” modelleknél, esetükben is elkerülhetetlen, hogy bizonyos helyzetekben tizedmásodperc alatt kelljen élet-halál döntéseket hozniuk. Előfordul, hogy bármilyen döntés is szülessen, az egy – vagy több – ember életébe kerül. Az algoritmust, ami alapján a jármű dönt, emberi preferenciák alapján alakítják. Hogy mik ezek a preferenciák, azt viszont sok tényező befolyásolhatja.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Media Lab kutatói azt vizsgálták, hogy miként változnak az egyes helyzetekre adott válaszok a megkérdezettek földrajzi helyzetétől, korától, nemétől függően. A kutatók azt remélik, hogy az erről folyó vita hasznos lesz az algoritmusokat tervező cégek és az ezeket szabályozó döntéshozók számára is.

„Az emberiség történetében még soha nem fordult elő, hogy gépekre bíztuk volna autonóm döntések meghozatalát arról, ki maradjon életben és ki nem. A döntés ráadásul nagyon rövid idő alatt, valós idejű felügyelet nélkül születik” – írták.

Más a nyugati, keleti és a déli szemlélet

A szakemberek a Moral Machine 2016 nevű vizsgálat részeként 13 forgatókönyvet vázoltak fel. Ezekben közös, hogy az autó fékrendszerének meghibásodása miatt elkerülhetetlen a súlyos baleset. Az egyik csoport három, az úton átmenő idős emberből, a másik pedig a sofőr nélküli gépkocsiban ülő két felnőttből és egy gyerekből áll.

A kutatás arra irányult, hogy ezekkel a dilemmákkal szembesülve, milyen etikai megfontolások alapján hoznának döntést a válaszadók. A kérdőívet 233 országból 2,3 millió ember töltötte ki, összesen 40 millió választ generálva. A legalább 100 választ adó 130 országot figyelembe vévő elemzés októberben jelent meg a Nature című tudományos szaklapban.

A felmérés alapján az országok három nagy csoportba rendezhetők: egy nyugati, egy keleti és egy déli regióba. A három csoport között – az etikai megfontolásokat tekintve – jelentős különbség mutatkozott.

Fiatal vagy öreg?

Az Egyesült Államokat, Európa nagy részét és néhány afrikai országot magába foglaló nyugati csoport egyértelműen a gyerekek megmentését tartottak fontosnak.

A keleti csoport főleg olyan országokból áll, melyek hierarchikusabb normák alapján működnek, és ahol nagyobb az idősek iránti tisztelet. Idetartozik például a konfuciusi értékeket valló Kína, Japán és Dél-Korea. Ők, csakúgy, mint a szociálisan konzervatív közép-keleti és a dél-ázsiai országok lakosai, hajlamosabbak voltak a fiatalabbakkal szemben az idősebbek életét megmenteni.

Minél többen éljék túl

A nyugati csoport országai általában a több emberéletet megkímélő megoldást választották, míg például Japán és Kína a másik oldalt képviselték. A kutatók az adatokból azt szűrték le, hogy az individualistább kultúrák hajlamosabbak a több emberéletet magasabbra értékelni.

Gyalogosok versus utasok

A keleti csoport országai egyértelműen a gyalogosok életet preferálták az autó utasaiéval szemben. Náluk előnyt élveztek azok is, akik betartották a törvényeket, ami talán ezeknek az országoknak a kollektivistább, konformistább szociális értékeit jelzi. A nyugati emberek inkább a jármű utasait kímélnék a gyalogosokkal szemben

Nők vs. férfiak

A latin-amerikai és általában a francia befolyás alatt álló országok, valamint Franciaország alkotják a harmadik, úgynevezett déli csoportot. Ezek az országok sokkal inkább a nők, mint a férfiak életét mentenék. Ugyanakkor sem a keleti csoport országai, sem Németország lakosai nem tettek ilyen megkülönböztetést.

Természetesen az egyes régiókba sorolt országok nem mindig adtak ennyire egyértelműen az adott csoportra jellemző választ. Előfordult, hogy egy-egy tekintetben máshová „szavaztak”. Arra a kérdésre például, hogy a gépkocsiban ülők vagy a gyalogosok életet kéne-e megmenteni, Japán adta a legtöbb, a gyalogosok mellett döntő választ – hasonlóan a szigetországtól mind földrajzilag, mind kultúrában távol álló Norvégiához.

Etikus gépek

Bár a kutatás valóban nagy jelentőségű, Bryant Walker Smith jogászprofesszor szerint ritka, hogy egy autónak valóban két ilyen lehetőség állna csak rendelkezésére. A kolumbiai Dél-Karolina Egyetem oktatója úgy véli, a sofőr nélküli járművek inkább biztonságosabbá teszik majd az utakat.

Edmond Awad, a tanulmány egyik szerzője viszont azt reméli, hogy az eredmények elgondolkodtatják az embereket – nemcsak önmagában az autonóm járművekről, hanem a mesterséges intelligenciát (AI) formáló értékekről is. A szakember úgy véli, hogy az egyént vagy a közösségi értékeket preferáló kultúrák közti szakadék az egyik legfontosabb akadály egy egyetemes gépi etika megalkotása előtt, és ezt a szakadékot a döntéshozóknak is figyelembe kell venniük.