Etikusabb gazdálkodás

A hidropónia, vagyis a talaj nélküli, tápoldatban történő növénytermesztés modern változatát – bár az alapötlet több ezer éves – végül az 1930-as években fejlesztette ki William Frederick Gericke, a Berkeley Egyetem professzora. Az aquakultúrának is nevezett koncepciónak több előnye is van, az így termesztett növény például sokkal kevesebb vizet igényel. Míg egy fej saláta hagyományos előállításához 20-30 liter, addig a vízkultúrás változathoz mindössze 2 liter vízre van szükség.

Az eljárás segítségével jobban szabályozható a bejuttatott tápanyagok mennyisége és jobban kihasználható a növények genetikai potenciálja. Az sem utolsó szempont, hogy a hidropónikus termesztés rövidebb növényi életciklus alatt több és jobb minőségű termést eredményez, ráadásul mindezt kisebb területen, gyomirtó és műtrágya használata nélkül. Összességében pedig a környezeti tényezőkön túl mindez komoly költségmegtakarítással is jár.

A technológia sikerében fontos tényező lehet a Dolgok Internetén (IoT) alapuló ellenőrzés; különösen a víz minőségének, vezetőképességének és pH-jának, valamint a tápanyagok szintjének és a mesterséges megvilágításnak a folyamatos kontrollja.

Az IoT Now összegzése szerint a vízkultúrás növénytermesztés intelligens technológiával való ötvözése alkalmas arra, hogy felvegye a harcot a fenyegető éhínségekkel. A „smart” mezőgazdaság ugyanakkor önmagában kevés a fenntartható fejlődéshez, ehhez sok más területen is mielőbbi gyökeres változásokra lenne szükség.

Felokosított szőlészetek

A mezőgazdasági IoT elterjedésében a szőlészetek úttörő szerepet játszanak, a technológia által „jobbá tett” termőtalaj pedig jobb minőségű borokat eredményez.

Egyre több szőlész hagyatkozik az ültetvény különböző pontjain elhelyezett szenzorokra, melyek segíthetnek a klímaváltozás hatásainak tompításában is. Egyik megoldás, hogy az érzékelőktől kapott környezeti adatok, a drónfelvételek és a levelek összetételét tartalmazó mérési eredmények egy felhőplatformba kerülnek. Az itt összegyűlt adatokból készült átfogó elemzés pedig hozzájárulhat a környezetbarátabb és hatékonyabb gazdálkodáshoz.

Az IoT-technológia segítségével a termelők monitorozhatják a termőföld minőségét is, és jobban megérthetik, milyen változások zajlanak le a talajban. Ez a fajta moduláris megoldás a prediktív analízis révén modernizálhatja a jelenlegi eljárásokat. Minél inkább tisztában vannak a termelők azzal, hogy mi történik a szőlőskertekben, annál hatékonyabbá tudják tenni az öntözést, annál kevesebb gyomirtót és műtrágyát használnak, valamint elébe tudnak menni a termést fenyegető problémáknak.

Nem mindegy, hogy a következő években-évtizedekben milyen irányba mozdul el a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ahhoz, hogy a klímaváltozás és a növekvő népesség ellenére is élhető maradjon a bolygó, nélkülözhetetlen szerepet kell kapniuk a legmodernebb technológiáknak és a felelősségteljes gondolkodásnak.