Mezőgazdaság 5.0: startupok fejlesztenek a NAK programjában

Mezőgazdaság 5.0: startupok fejlesztenek a NAK programjában

Mezőgazdaság 5.0: startupok fejlesztenek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara programjában

agrár

3 perc

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal útjára indította Magyarország első agrárfókuszú inkubációs programját. Ennek részeként a NAK Tech Lab csapatai közelebbről is megismerkedtek a keskenysávú, azaz Narrowband-IoT hálózattal és az abban rejlő üzleti-fejlesztési lehetőségekkel.

Eljött az agráripari forradalom ideje

Ma már nem kérdés, hogy egyre sürgetőbb a mezőgazdasági termelés újabb szintre lépése, amelyben a technológia kulcstényezővé válik, sőt a startupok is egyre fontosabb szerephez jutnak. A népességrobbanás és a klímaváltozás következtében világszerte nő az élelmiszerigény, éppen ezért szükség van az olyan innovatív megoldásokra, melyek hatékonyabbá tehetik a termelést és felhasználást.

Jelenleg a Mezőgazdaság 4.0 fázisban vagyunk, ami azt jelenti, hogy a termelőeszközökben már szinte szabványként jelennek meg az okostechnológiák, a felhőszolgáltatásoknak köszönhetően elérhetővé vált a nagy mennyiségű adatok feldolgozása, a rendelkezésre álló értékes információk pedig lehetővé teszik a termelési folyamatok optimalizálását. Magyarországon az agrárium és az élelmiszeripar még így is jelenleg a kevésbé digitalizált ágazatok közé tartoznak, számtalan innovációs lehetőséget rejtve, melyek egyelőre kiaknázatlanok maradtak.

A következő lépés a Mezőgazdaság 5.0 lesz, ahol az eszközök már rendszerben, egymással kommunikálva tudnak még nagyobb hatást elérni. Az elkövetkezendő időszakban a robotok és a mesterséges intelligencia is komoly szerephez jut az új megoldások kifejlesztésénél. Ezeknek a törekvéseknek és értékes együttműködéseknek nyújt kiváló lehetőséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal által közösen indított I. Agrár Startup Inkubátor.

Digitális átalakulás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

A NAK Tech Lab Inkubációs Program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az iparágat és a piacot. A program során a pályázó startupok, fejlesztő cégek az agrárszektor és az élelmiszeripar meghatározó szereplői által definiált, valós üzleti igényekre és kihívásokra reflektáló megoldásokat fejlesztenek.

A 3 hónapos inkubációs szakaszba jutó csapatok üzleti képzések, intenzív workshopok segítségével tökéletesíthetik digitális fejlesztésüket, miközben a Vodafone – mint a hazai piac vezető IoT szolgáltatója – technológiai partnerként, szakmai mentorokkal és a fejlesztéshez szükséges technológiai infrastruktúrával támogatja őket.

A bejutott csapatok között találkozhatunk különböző agrárdigitalizációs megoldásokkal, például szántóföldi növénytermelést megreformáló projekttel, állattenyésztéssel kapcsolatos innovációval, de robotikai fejlesztést alkalmazó céggel is.

A keskenysávú technológiából is profitálhatnak a startupok

Az együttműködés egyik első állomásaként november 11-én a távközlési cég szakértői által tartott meetupon a pályázók az NB-IoT kapcsolaton keresztül működő, IoT-megoldásokra optimalizált technológia fő ismérveit, valamint gyakorlati példákat és a fejlesztői készletet (kit) ismerhették meg.

A szakértők munkája itt nem ért véget, hiszen a teljes inkubációs időszakban rendelkezésre állnak az inkubációban részt vevő agrártechnológiai startupok számára.

Ahogy arról a meetup rendezvényen is szó volt: a Vodafone hálózatában az NB-IoT egy kis teljesítményű és nagy hatótávolságú (Low-Power Wide-Area – LPWA) vezeték nélküli technológia, amely a nehezen hozzáférhető helyeken is képes összekapcsolni az eszközöket.

A Narrowband-IoT sajátossága, hogy az eszközök kis mennyiségű adatot képesek nagy hatótávolság és hosszú élettartam mellett feldolgozni, valamint nagyon kevés energiaigénnyel továbbítani – külső áramforrás igénybevétele nélkül. (Az elnevezésben az IoT a Dolgok Internetére, vagyis az Internet of Things technológiára utal.)

A nagyvárosi alkalmazás – például parkolók vagy okosmérők esetében – tipikus felhasználási terület lehet, ahol az igénytől függően a talajba fúrt vagy a felszínen elhelyezett szenzorok akár 5-10 évig is képesek zavartalanul működni és stabil lefedettség mellett kommunikálni. A keskenysávú technológiának köszönhetően akár a föld alól vagy egy vastag betonfal mögül is megfelelően működik a hálózati kommunikáció.

A jobb hálózati lefedettség azt is jelenti, hogy az NB-IoT korábban lefedetlen – például bázisállomásoktól távoli, változatos domborzatú – területeken is megfelelő lefedettséget biztosít. Ezáltal jól alkalmazható a településektől távoli telephelyeken, állattartó telepeken, szántóföldeken, szőlészetekben vagy akár erdőkben kihelyezett érzékelők adatküldésénél is, így az agrárium számára számos izgalmas felhasználási lehetőséget teremt.