Beporzási krízis: robotokat is bevetnek Japánban

Beporzási krízis: robotokat is bevetnek Japánban

Beporzási krízis: robotokat is bevetnek Japánban

agrár

2 perc

A kínai XAG nemcsak a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági dróngyártójaként ismert, de az önvezető járművek terén is helyet követel magának. A XAG R150 korábban a japán Nagano prefektúrában mutatkozott be, a gép a növények beporzására is használható.

Az első tömeggyártásba került, mezőgazdasági robotikus platformként beharangozott fejlesztés a JetSprayer rendszere segítségével porozza be a gyümölcsfákat. A speciális virágporkeverék-oldat egy tartályba kerül, majd a jármű egy előre beprogramozott útvonalon haladva, minden egyes gyümölcsfa virágaira kijuttatja azt. A távoli operátor egy okostelefon-alkalmazáson keresztül tudja állítani a permetezés szögét és szélességét.

A bemutató során beporzott Sun Fuji egy alacsony növésű almafa-fajta. A növénytermesztők, hogy helyet takarítsanak meg, hagyományosan sűrű sorokban ültetik a fákat, amelyeket a nagyobb eredményesség érdekében rendszerint manuális munkával poroznak be. A rendkívül időigényes feladat elvégzésére kevés idő áll rendelkezésre, ráadásul, ahogy a fák nőnek, egyre nehezebben érhetők el a lombkorona felsőbb részein lévő virágok.

A gyártó becslése szerint egy sor gyümölcsfa a XAG R150 segítségével 10 perc alatt elkészül, míg mindehhez kézzel átlagosan két órára lenne szükség. A különbség egy nagyméretű ültetvény esetén különösen látványos lehet. A kevesebb idő és munkaráfordítás mellett az sem mellékes, hogy a gépi megoldás munkavédelmi szempontból is előnyösebb, hiszen így nem kell létrán a magasba mászniuk a dolgozóknak.

A japán kormány becslése szerint az elmúlt kilenc évben mintegy 40 százalékkal csökkent a szigetországban a méhrajok száma. Mindez úgy, hogy a házi méhkaptárok száma körülbelül 15 százalékkal még emelkedett is, így azokból már 200 ezret gondoz a lakosság. Japánban ezt a beporzási krízist most robotok alkalmazásával igyekeznek mérsékelni.

A XAG 2016-ban hozta létre helyi leányvállalatát, azóta pedig már 28 japán városban értékesíti mezőgazdasági drónjait, amelyeket több mint tíz növényfajtánál használnak. A kínai vállalat deklarált célja, hogy technológiai segítséget nyújtson az átlagosan 60 évnél idősebb japán gazdálkodók számára, és a fejlesztésekkel visszacsábítsa a falvakba, illetve a mezőgazdaságba a fiatalokat is.