Izrael több mint 350 agrár- és élelmiszeripari technológiai cégnek ad otthont. A Start-Up Nation Central jelentése szerint 2018-ban a helyi élelmiszeripari ágazatba történő éves beruházás értéke 100 millió dollárra növekedett. Ez pedig igen erős szereplővé teszi az országot az egyébként is virágzó piacon.
A Start-Up Nation Central agrár-élelmiszeripari technológiai ágazatának fejlesztési menedzsere szerint ez annak köszönhető, hogy az ország mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeleljenek a környezeti és etikai kihívásoknak. „Az emberek felismerték ennek fontosságát a saját életükben, ami még jobban előmozdította az ágazatot” – tette hozzá Tamar Weiss.
2017-ben Didier Toubia létrehozta az Aleph Farms nevű élelmiszeripari vállalkozást, amely mesterséges marhahúst készít – a húst laboratóriumban állítják elő a szarvasmarhából kinyert őssejtekből. „Célunk az egyensúly visszaállítása a természetben, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása volt” – mondta a cégalapító.
A mesterséges steak marhahúsból készül, de levágásmentes
A társaságnak eddig 14 millió dollárt sikerült összegyűjtenie, és tavaly világszerte az első állatbarát marha steak kifejlesztéséről cikkeztek az újságok. Októberben pedig elsőként sikeresen állítottak elő húst az űrben. A kísérlet bebizonyította, hogy a kevesebb forrás felhasználásával történő jó minőségű fehérje előállításának titka nem más, mint a mesterséges hús – fejtette ki Toubia.
A Barclays előrejelzései szerint az alternatív húságazatban történő eladások értéke az elkövetkező évtizedben hozzávetőleg 140 milliárd dollárt is kitehet olyan társaságok vezetésével, mint az Impossible Burger és a Beyond Meat.
Felszáll a rakéta – fedélzetén az őssejtekkel, amelyekből az űrben sikeresen marhahúst állítottak elő
Igaz, hogy a termék még nincs kereskedelmi forgalomban, de a mesterséges húspiac folyamatosan bővül. A szektor startupjainak száma 2016 végén mindössze négy volt, tavaly azonban már több mint két tucat – közölte a The Good Food Institute.
Az izraeli élelmiszer-tech szektorban uralkodó másik fő trend az egészséges táplálkozás, olyan résztvevőkkel, mint a cukoralternatívákat kínáló Amai Proteins és a DouxMatok. De kiemelhető a MyFavorEats, egy Tel-Aviv székhelyű startup is. A cég kifejlesztett egy algoritmust, amely testre szabja az online recepteket, és alternatívákat javasol, ha a hozzávalók éppen nem állnak rendelkezésre, vagy a fogyasztó étrendjének az éppen nem felel meg.
„Például egy cukorbetegnek oda kell figyelnie, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz az étel, a profi sportolónak pedig azt kell számolnia, hogy mennyi fehérjét visz be a szervezetébe” – vázolta Orly Rapaport vezérigazgató.
Az egymillió receptre alapozott algoritmus megtanulta felismerni az egyes összetevők szerepét, továbbá azok ízét és textúráját is. A technológia jelenleg még nincs a piacon, de később különböző wellness és egészségügyi alkalmazásokon, valamint gasztronómiai kiadókon keresztül elérhető lesz.
Az innovátorok nemcsak a veganizmus és a vegetarianizmus növekvő tendenciájára reagálnak, hanem az élelmiszerallergia növekvő gyakoriságára is. Az Allergológiai Világszervezet becslése szerint világszerte 240 és 550 millió ember szenved valamilyen ételallergiában.
Az izraeli élelmiszertechnológiai fejlesztések felvirágzása részben a helyi innovációs hatóságnak is köszönhető, amely különböző vállalati támogatásokkal segíti a vállalkozásokat, illetve egy 28 millió dolláros élelmiszer-technológiai inkubátor előállítását is finanszírozta. De mindebben a kultúrának is fontos szerepe van.
A jeruzsálemi székhelyű eggXYt nevű startup vezérigazgatója egyetért azzal, hogy a zsidó vallás nagyon együtt érző, ha állatokról van szó. „Itt lelkiismeretes fogyasztókról beszélünk, akik elvárják a vállalatoktól, hogy betartsanak bizonyos szabályokat, a többi között az állatokkal szembeni kegyetlen eljárások megszüntetését is” – mondta Yehuda Elram.
Az eggXYt olyan technológiát fejlesztett ki, amely a naposcsibék nemét még kikelésük előtt képes kimutatni, hogy elejét vegyék annak a baromfitenyésztésben megszokott eljárásnak, hogy a kakasokat megsemmisítik, mivel a tojástermeléshez kizárólag tyúkokra van szükség. Az iparág becslései szerint évente körülbelül hétmilliárd hím csibét ölnek le közvetlenül a kikelés után.
Látható különbségek: azok a tojások fluoreszkálnak, amelyekből kakas kelne ki
A kikelés előtti szétválogatás pénzügyi szempontból is hatékonyabb lenne, és a felesleges tojásokat újrahasznosíthatnák az élelmiszer- vagy a kozmetikaiparban.
Az eggXYt csak egy a számos, ezzel a kérdéssel foglalkozó startup közül, azonban humánus, kikelés előtti módszerük egyedülállónak számít. A CRISPR génszerkesztő eszköz segítségével a tojótyúkok DNS-ébe beillesztenek egy kimutatható biomarkert, amely – mindenféle mellékhatás nélkül – képes jelezni a tojások nemét. A tojásokat ezután átvilágítják egy szkennerrel, ezáltal képesek beazonosítani a fényes fluoreszkáló fényük segítségével azokat, amelyekből kakasok kelnének ki.
„A vizsgálat nagy pontosságú, és nem befolyásolja a többi tojás keltethetőségét, továbbá a fejlesztés elterjedésével a hétmilliárd ki nem kelt kakascsibét tartalmazó tojás az iparág számára felhasználható termékké és nem hulladékká válhatna” – fejtette ki Elram.
A társaság az EU Horizont 2020 programból és egyéb támogatásokon keresztül eddig 4 millió dollár támogatásban részesült. A technológia hatósági engedélyeztetése folyamatban van.