Okosplázák és jövőtudatos épületek – Így fogunk shoppingolni

szórakozás
2019. október 16. 3 perc
Közép-Kelet-Európában 2019 és 2020 között 4,4 millió négyzetméternyi új pláza átadása várható, amelyek okosmegoldásokkal, modern designnal és növekvő méretű közösségi terek kialakításával válaszolnak a 21. századi kereskedelem kihívásaira.

A CEE régió kiemelt plázáinak példáin nyomon követhetjük az elmúlt 2-3 év legfontosabb változásait: a tallini T1, a budapesti Etele Plaza és a belgrádi Big Fashion bevásárlóközpontok építészeti megoldásai és egyedi szolgáltatásai új fejezetet nyitnak.

Magyarországon és a régióban az 1970-es évek közepétől jelentek meg az üzletközpontok. A Skála áruházak vagy a Flórián üzletház voltak az első központok, majd a rendszerváltás után kezdtek el épülni az első nagyobb kereskedelmi épületek. Magyarországon 1996-ban nyílt meg az első modern pláza, a Duna Plaza – és szinte ezzel egyidőben a Pólus Center –, amely az egyedi szolgáltatások és közösségi terek kibővítésével jelentősen különbözött a korábbi áruházak elsősorban üzletközpontú fókuszától.

A legújabb beruházások még tovább bővítik a pláza fogalmát: olyan vegyes funkciójú épületek jelennek meg, ahol a flexibilisen alakítható terek, a minőségi szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek és a digitális technológia széles körű integrálása új léptéket nyit a plázák fejlesztésében.

Trendek a régióban

Tavaly Törökországban és Oroszországban zajlott a legaktívabb plázaberuházás: a törököknél több mint 500.000 négyzetméter új bevásárlóközpont nyitott meg, Oroszországban mintegy 440.000 négyzetméter.

A Cushman & Wakefield 2019-es elemzéséből az is kiderül, hogy a régió többi országában, mint például Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában a bevásárlóközpontok fejlesztése stabil tendencia.

Személyre szabott élmények

A legújabb kutatásokból szerint a korábbi vásárlásközpontú hozzáállás helyett, ma már sokan a személyre szabott élményszerzés céljából látogatják a plázákat. Az Euromonitor aktuális felmérése rámutat arra, hogy az európai fogyasztók átlagosan több mint harmada inkább élményekre, mint tárgyakra költi pénzét.

A McKinsey és az International Council of Shopping Centers frissebb elemzései is kiemelik, hogy a szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi tér funkciójára egyre nagyobb igény mutatkozik. A plázák eddigi 70/30-as bérelt, illetve közösségi tér aránya 60/40-re, később pedig akár 50/50-re is változhat.

Az e-kereskedelem kihívásai: digitalizáció és okosmegoldások

A szektor digitális kihívásai új lehetőségeket biztosíthat a plázáknak a fogyasztókkal való kapcsolatteremtésre. Akár a bevásárlóközpont látogatása előtti vagy utáni időszakra is kiterjedhet a kommunikáció: hűségprogramokkal, közösségi oldalak különleges kínálatával hatékonyabban megoszthatják a vásárlókkal a pláza aktuális akcióit, rendezvényeit, személyre szabott ajánlatait.

A vásárlói elégedettség javítását tartották szem előtt a Budapest „nyugati kapujában”, Kelenföldön épülő első okospláza, az Etele Plaza tervezői is. A legfejlettebb helymeghatározó és navigációs rendszer alkalmazásának köszönhetően például drasztikusan lecsökkenhet a parkolás-helykeresés-fizetés folyamata.

Egy rendszámfelismerő telefonos applikáción keresztül – akár fizikai jegy váltása nélkül – gyorsan és egyszerűen használhatják majd a vásárlók a közel 1300 férőhelyes parkolót. Mindezek mellett az applikáció megkönnyíti az üzletek és szolgáltatások megtalálását, valamint személyre szabott kedvezményeket és ajánlatokat kínál a felhasználóknak.

Szintén sok időt megspórolhatnak parkolás után a tallini T1 bevásárlóközpontba látogatók a „Find my Car” típusú applikáció segítségével. A telefonos alkalmazásnak köszönhetően a legnagyobb parkolókban is könnyedén, gyorsan megtalálható a saját autó.

Zöld közösségi terek a jövőtudatos épületekben

A bevásárlóközpontok sajátossága, hogy az épületek külső homlokzata tömör felületekkel rendelkezik. A kirakatok és az üzlethelyiségek bejáratai a belső közlekedési folyosókra néznek, ezért ezeken a kereskedelmi ingatlanokon általában nem találhatók változatos homlokzati elemeket. Ennek köszönhetően sokszor nagy kiterjedésű, ingerszegény felület jön létre, amely városépítészeti szempontból hátrányos megjelenést kölcsönözhet az adott plázának.

Az elmúlt időszakban terjedt el az úgynevezett skin építészet, amely a monoton felületek helyett látványos homlokzatkialakításokra ad lehetőséget. Az épület külsején egy izgalmas hártya, burkolat jelenik meg, amely lényegesen eltér a korábbi sematikus megjelenésektől. A skin építészet egyik zászlóshajója a 2003-ban épült, Jan Kaplický által tervezett, birminghami Selfridges pláza épülete, míg Magyarországon a legújabb ilyen bevásárlóközpont az Etele Plaza lesz.

Az Etele Plaza, a T1 és a Big Fashion tervezői kiemelt figyelmet fordítottak a multifunkcionális terek kialakítására is, amelyben a jövőtudatos – a későbbi fogyasztói trendek változására reagáló – tervezés kulcsszereppel bír. A korábban épült bevásárlóközpontokhoz képest a kelenföldi épület közösségi tereiben egyre több természetes fény és zöldfelület biztosítja a látogatók kellemes időtöltését.

További cikkek a témában