A szoftvereken a világ szeme az adatkezelésben
Éves szinten nagyjából 62 százalékkal növekszik a rendszerezetlen információk állománya – legalábbis ez derül ki az International Data Group felméréséből. Ez szükségszerűen maga után vonja azt, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban vesznek igénybe analitikai és más elemzési rendszereket, hogy nagyobb rálátást kapjanak az új dolgozók felvételére, az ügyfelek elégedettségére, a termelésre, szállításra és a termékfejlesztésre vonatkozóan.
Az intelligens készülékek által egymás között továbbított hatalmas mennyiségű adatot figyelembe véve a cégeknek a jövőben is kiemelt hangsúlyt kell fektetniük rá, hogy okosan kezeljék és tárolják az újabb információkat.
Biztonság nélkül az IoT puszta átverés? >>A megfelelő adatkezelés több tényező összehangolásán múlik; nem kizárólag az információk tárolásáról van szó, hanem azok mozgatásáról, feldolgozásáról vagy visszakereséséről. Az informatikai szakemberek számára kezdetben az jelentette a fő kihívást, hogy elegendő tárhelyet biztosítsanak az adatok tárolásához. Ezt a problémát azonban azóta megoldották az új hardverek, amelyek újabb és újabb rekordokat döntenek meg a kapacitásuk bővülésével.
Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy az adatokhoz minél hamarabb hozzá lehessen jutni. A valós idejű adatkezeléshez azonban szükség van arra, hogy a cégek újratervezzék, jóval rugalmasabbá és intelligensebbé tegyék a hálózati infrastruktúrájukat.
Bár az egyre nagyobb kapacitással rendelkező adattároló hardverek fontos részét képezik a megoldásnak, az ügyfelek azt várják el az új szoftverektől, hogy gyors és rugalmas hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak az alkalmazásokhoz és az adatokhoz. Ma már bármelyik boltban lehet kapni nagyobb mennyiségű adat tárolását is lehetővé tevő hardvereket. Emiatt felértékelődik azon szoftvereknek az értéke, amelyek meghatározzák, hogyan és hol tárolják a különféle adatokat a vállalatok, és milyen módon lehet hozzájuk férni.
Biztonság és adatkezelés - Kulcstényezők a Dolgok Internetéhez >>A cégek emiatt szépen lassan átalakítják üzleti modelljüket és stratégiájukat, így a hardveralapú megközelítés helyét a szoftver-központú gondolkodás veszi át. Íme, néhány példa:
Az IBM piacra dobta új, szoftveralapú rendszerét, az IBM Spectrumot, amely különböző adattárolási szolgáltatásokat ötvöz egyetlen platformon. Az informatikai vállalat emellett további egy milliárd dollárral járul hozzá ahhoz, hogy a piaci szereplők magasabb színvonalat biztosító és szoftver-központú működési modellre álljanak át.
A City of Hope National Medical Center a technológiai átállás úttörőjeként saját felhőt hozott létre. A cukorbetegség, HIV és más életveszélyes betegségek kezelésében élen járó orvosi központ ezzel egy olyan szoftveralapú környezetet teremtett, amelyben bárhonnan, bármikor és bármilyen készülékről hozzá lehet férni az adatokhoz. Az intézményben egyébként éves szinten 67 százalékkal nő a betegektől begyűjtött információk mennyisége. A szűkös költségvetés miatt a központnak így módot kellett találnia rá, hogy garantálja a páciensek adatainak biztonságát, úgy, hogy az orvosok és ápolók is gyorsan hozzáférhessenek ehhez az adatbázishoz.
Azáltal, hogy az intézmény egy privát felhőt hozott létre, olyan anyagi források szabadultak fel, amelyeket így kutatásra és a kezelésekre fordíthatnak. A City of Hope orvosi központ fejlesztéséhez hasonló megoldások a jövőben valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek.
A vállalatok ugyanis új megoldásokat keresnek majd arra, hogyan nyerhetik ki az információkat a készülékekből. Ezzel együtt viszont nem csupán a begyűjtött adatok mennyisége miatt kell aggódniuk, hanem arra is hangsúlyt kell fektetniük, hogy miként használják fel az információkat.
Forrás: Wired.com – az eredeti cikk szerzője Vincent Yu-Cheng Hsu, az IBM Storage System műszaki igazgatója
