A nemzetközi tanulmány szerint minden negyedik balesetet a rossz időjárás okozza, de az emberi mulasztás is jelentős tényező. Az új Bermuda-háromszögnek is nevezett dél-kínai és délkelet-ázsiai vizeken éri a legtöbb szerencsétlenség a hajókat: tavaly itt történt a balesetek egy harmada.
2017-ben összesen 94 hajózási káreseményről számoltak be világszerte, éves viszonylatban ez 4 százalékos csökkenést jelent. A tájfunok Ázsiában és a hurrikánok az Egyesült Államokban több mint 20 hajó vesztét okozták a jelentés szerint, amely a bruttó 100 tonnatartalom feletti bejelentett hajózási káreseményeket veszi górcső alá.
„Az elmúlt évben folytatódott a tendencia, és csökkent a káresemények gyakorisága és súlyossága. A hajók jobb kialakításának, a kockázatkezelési politikának, valamint a biztonsági szabályozásoknak köszönhetően a biztosítási kárigények aránylag kedvezően alakultak” – állítja Baptiste Ossena, az AGSC hajókért és hajózásért felelős globális termékvezetője.
„Egyre elterjedtebb az új technológiák fedélzeti alkalmazása, így arra számítunk, hogy a jövőben változni fognak a tengeri káresemények körülményei. A hagyományos káresemények, például az ütközés és a megfeneklés mellett növekedni fog az inkább technikai jellegű, azaz kiberbiztonsági események vagy technológiai hibák miatti kárigények száma” – fejtette ki a szakértő.
A kiberkockázatok veszélyeit jól mutatja, hogy a NotPetya vírus általi hackertámadás késéseket okozott a rakományok leszállításában, és mintegy 80 kikötőben eredményezett torlódásokat.
Valószínű, hogy a jogi, biztonsági és kiberbiztonsági kérdések egyelőre korlátokat szabnak a legénység nélküli hajók elterjedésének. Az emberi hiba, mint tényező pedig még mindig jelen lesz a döntéshozatali algoritmusokban és a parti megfigyelőbázisokon.
Az Allianz szakértői szerint a drónok és a merülő szerkezetek jelentős mértékben javíthatják a hajózás biztonságát és a kockázatkezelést. A jövőben felhasználásuk kiterjedhet a szennyezettség felmérésére, a szállítmányt tartalmazó tartályok ellenőrzésére, a kalózok nyomon követésére, megfeneklés esetén pedig a hajótest állapotának kiértékelésére.
Az egyre nagyobb méretű, akár az Empire State Building magasságánál hosszabb hajók például tűzbiztonsági és roncshasznosítási problémákat vetnek fel. A változó éghajlat pedig új útvonalkockázatokat teremt, például a Jeges-tengeren, valamint az észak-atlanti vizeken a gyorsan változó körülmények jelentenek veszélyt. A kibocsátások csökkentése miatt a környezetvédelmi ellenőrzés is egyre nagyobb teret nyer, ez azonban új technikai kockázatokkal és egyben gépsérülési eseményekkel fenyegeti az ágazatot.