Nem könnyű definiálni, hogy mi az „okosüzem”; leginkább talán az a hely, ahol valamilyen kommunikációs hálózathoz vagy internethez kapcsolódó technológiák segítik az adatgyűjtést és monitorozást, illetve a gyártási folyamat hatékonyabbá tételét.

Ipari robotika

Robotinvázió a magyar gyárakban

A modernizálásból a robotok sem maradhatnak ki. A Philips villanyborotvákat előállító hollandiai gyárában tizennégyszer annyi robot dolgozik, mint ember – ez is azt mutatja, hogy növekvő szerepet kap a gyártás további automatizálása.

A McKinsey & Company stratégiai cég elemzése szerint a robotok újabb és újabb területeket hódítanak meg, jelentős értéket teremtve ezzel a gyártóknak. Ez részben a kollaborativ robotok, más néven „kobotok” elterjedésének, részben pedig annak köszönhető, hogy a gépi munkaerő olcsóbbá, okosabbá és rugalmasabbá válik, így egyre biztonságosabban dolgozhatnak egymás mellett a robotok és a hús-vér kollégák.

OT/IT-konvergencia

Az operatív technológia (operational technology,  OT) és az információtechnológia (IT) idáig egymástól elkülönített adatforrásként működtek, a szakemberek azonban kezdenek azon a véleményen lenni, hogy a két helyről származó adatok kombinálása értékes rálátást nyújt az ipari teljesítményre. Ez a rálátás segíthet a gyártási határidők tartásában, csökkenti az állásidőt és gyorsítja a gépekkel összefüggő problémák megoldását. Már tavaly is létrejöttek OT- és IT-cégek – például az ABB és a HP – közti együttműködések, idén ezekből egyre többre számíthatunk.

Az AI felemelkedése 

A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) kulcsszerepet játszik az okosgyárak működésében azzal, hogy segít a gyártóknak felmérni az egyes időszakokban várható keresletet, így könnyítve meg az erőforrások pontosabb allokációját. Az AI lehetővé teszi, hogy ne csak felületes becslések alapján, hanem a valós adatokat figyelembe véve hozzák meg a szükséges döntéseket.

Additív gyártás

Ahogy a 3D-nyomtatók olcsóbbá, gyorsabbá, pontosabbá válnak és egyre többféle anyaggal is képesek dolgoznii, már nem csak a prototípus elkészítésében, hanem a valós termelésben is szerepet kapnak. Ezt hívjuk „additív” gyártásnak, mivel ilyenkor a gép a megfelelő anyagból rétegenként egymásra építve készíti el az adott tárgyat, ellentétben a „szubtraktiv” eljárásokkal, amikor a felesleget távolítják el valamilyen módon, például vágással vagy fúrással.

Az additív technológia számos előnye mellett lehetővé teszi, hogy a tömegtermékek helyett egyedi termékeket állítsanak elő – az edzőcipők már a futószalagon leendő tulajdonosuk lábára alakíthatók, az autók külső dizájnelemeit pedig a vevő igényeinek megfelelően változtathatják meg a gyártás során.

Forrás: Internet of Business