Így is profitálhat a világ az egységes szabványokból

Így is profitálhat a világ az egységes szabványokból

Így is profitálhat a világ az egységes szabványokból

gyártás

2 perc

A cégek döntő többsége üzleti érdekei alapján saját IoT-ökoszisztémát hoz létre az eszközeiből, melyek nem igazán működnek együtt más gyártók készülékeivel. Az egységes szabványokkal azonban végső soron mindenki jól járna.

Többször írtunk már a Dolgok Internetével (Internet of Things) kapcsolatos szabványok egységesítésének előnyeiről, és az erre irányuló törekvésekről. Most folytatjuk a Forbes által összeállított listát, melyben néhány konkrét pontot fogalmaztak meg, hogyan válhat a cégek előnyére az együttműködés.

A szabványosítás hozzájárulhat a széles körű elterjedéshez

Egyelőre nincsen olyan irányítótestület, amely átfogóan kezelné a Dolgok Internetéhez kapcsolódó fejlesztéseket, ez pedig nem ígér túl sok jót. Jelenleg az Industrial Internet Consortium (ICC) segíti egyes vállalatokat, például a Fujitsut, a GE-t és az IBM-et az együttműködésben, méghozzá úgy, hogy egyfajta tesztkörnyezetet biztosít számukra, hogy láthassák, termékeik hogyan képesek együttműködni. (Az ICC-t az Object Management Group hozta létre, amely a mai üzleti világban használt webszolgáltatások szabványosításában segédkezett.)

Azonban ez még korántsem elég, egységes előírásokra van szükség a hozzáférések, a magánélet, a tulajdonjog és minden olyan tényező védelmében, ami együtt jár az internetre csatlakoztatott világgal. Ezek nélkül a fejlesztések „elvadulhatnak”, ami elriaszthatja a felhasználókat és árthat a technológiának is.

A szabványosítást jó megosztani

IoT: az együttműködés már ott van a levegőben

A sztenderdekkel megszűnhetne a vállalatok közötti ezen a területen történő, helyenként káros versengés. Az pedig mindenkinek, a fejlesztőknek, a vállalkozásoknak és a felhasználóknak egyaránt előnyére válna, ha minden elme azon dolgozna együtt, hogy egy biztonságos és jelentőségteljes Dolgok Internetét alakíthasson ki.

Új, közös értékek

Tény, hogy még most is nagyon nehéz meghatározni az Internet of Things-hez kapcsolódó ellenőrzési folyamatokat, költségeket és azt, milyen hatása lesz a sok-sok intelligens megoldásnak a társadalomra, az viszont biztosan állítható, hogy a hatás jelentős lesz.

A rohamos fejlesztéseknek köszönhetően a fejlődő világ is csökkenthetné lemaradását az internet-hozzáférés és a fejlett technológia szolgáltatások tekintetében. A nonprofit szervezetek például az IoT segítségével is figyelemmel kísérhetnék az érintettek egészségi állapotát, vagy akár okosmegoldásokkal is megtisztíthatnák a vizet, így juttatva ivóvízhez a rászorulókat.

Az természetesen már kérdés, hogy a cégek hajlandók-e egységesen hozzájárulni a költségekhez, lemondani az ügyfélkörük egy részéről vagy megosztani a tudásukat egymással. A szabványosítással egyszer talán erre is választ kaphatunk.