Az óriási adattömeg elemzésével és hasznosításával a vállalatok hatékonyabb működést érhetnek el, és ügyfeleik egyedi igényeire szabhatják szolgáltatásaikat. Arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ehhez komoly háttérinfrastruktúrára van szükség. A keletkező adatokat ugyanis folyamatosan tárolni és feldolgozni kell, ami az adatközpontok feladata.
A növekvő információhalmaz egyre nagyobb teljesítményt kíván a szerverparkoktól, ahol ezáltal a növekvő számú berendezések több hőt termelnek, így professzionális hűtést igényelnek.
Az IDC prognózisa szerint a tavalyi 33 zettabájtról 2025-re 175 zettabájtra nő majd a világszerte előállított adatok mennyisége. Egy zettabájt egytrillió gigabájtnak, vagyis 1021 bájtnak felel meg, és pár éven belül ennek csaknem kétszázszorosát fogjuk elérni, a növekvő tendencia pedig folytatódik. A tetemes adattömeget tárolni kell, nem beszélve az elemzéséről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat nyerjünk ki.
Az adatközpontokra jelentős feladat hárul ebben, amelyeknek így egyre nagyobb számítási kapacitást kell garantálniuk. A nap 24 órájában működő informatikai berendezések – főként a szerverek – viszont sok hőt termelnek viszonylag kis területen, az általuk felhasznált energia jelentős része ugyanis hővé alakulva a levegőbe kerül.
Egy kisméretű központban lévő eszközök annyi hőt állítanak elő, ami a legkeményebb tél idején is elég lenne egy teljes ház felfűtésére. A fizikai infrastruktúra és az adatok védelme érdekében ezért a megfelelő hőmérséklet biztosítása és szinten tartása kritikus fontosságú, ami hűtéssel biztosítható.
A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet csökkenti a szerverek élettartamát, valamint azonnali vagy akár később jelentkező és leállással járó meghibásodásokat okozhat. A zavartalan működés érdekében figyelemmel kell kísérni, és folyamatosan 18-27 Celsius fok közötti tartományban kell tartani a hőmérsékletet. Az egyre növekvő teljesítménnyel és több esetben közel maximális helykihasználással működő adatközpontokat ez sokszor kihívások elé állítja.
Alapvetően kétféle szerverhűtési rendszer létezik, léghűtéses és vízhűtéses. A léghűtésnél a kívánt hőmérsékletet a levegő keringtetésével tartják fenn. A vízhűtés esetében merítéses hűtést vagy vízhűtéses rack-szekrényeket alkalmaznak, amelyeknél a hűtófolyadék a forró komponenseken áthaladva tartja szinten a hőmérsékletet.
Az adatközpontok manapság jellemző modernizálása és működésük hatékonyabbá tétele olyan hűtési megoldást tesz szükségessé, amely kisebb helyen nyújt nagyobb hűtési kapacitást, és rugalmasan igazodik az aktuális terheléshez.
A Schneider Electric erre az igényre reagálva fejlesztette ki EcoStruxur Ready hűtési portfóliója új tagját: a 30 kW-os InRow DX terméket. A 300 milliméter széles rack formátumban elérhető hűtési megoldás ideális lehet a felújított adatközpontokban vagy bárhol, ahol szűkös hely áll rendelkezésére az IT-infrastruktúra számára.
Kompakt és energiahatékony kialakításnak köszönhetően a fejlesztés ki tudja szolgálni az újgenerációs kis- és középméretű adatközpontok igényeit, illetve hálózatperemi és nagyvállalati környezetekben is sokoldalúan használható.