Az IoT szerepe az áramellátásban

Az IoT szerepe az áramellátásban

Az IoT szerepe az áramellátásban

energia

2 perc

A lakossági energiahatékonyság növelésén túl a Dolgok Internete az áramszolgáltatóknak is egy újabb eszköz lehet arra, hogy az esetleges leállásokat megelőzzék, vagy mérsékeljék a hibákból adódó károkat.

Az adatkezeléssel foglalkozó COPA-DATA ügyvezető igazgatója a LinkedIn-en foglalta össze, hogy szerinte miként segíthet az IoT az energiaszolgáltatóknak.

Energiafogyasztás: mire képesek az intelligens hálózatok?

Martyn Williams kitért arra, hogy jelenleg az Egyesült Királyságban 12 millió fonttal (4,5 milliárd forinttal) növekedett az a fedezeti összeg, amely azt biztosítja, hogy egy nagyobb áramkimaradás után helyreálljon a szolgáltatás. Ugyan a fejlett országokban általában kicsi az esélye, hogy nagyobb üzemzavar történjen, azonban a rendszer egyes elemei folyamatosan elavulnak. A szolgáltatóknak pedig a technológiai fejlődést követve érdemes egyre nagyobb hangsúlyt fektetniük az okoshálózatokra, az okosmérésekre és a Dolgok Internete nyújtotta lehetőségekre, amelyek szintén segíthetnek az ellátásbiztonság fenntartásában.

Elszigetelt alállomások

A brit áramszolgáltatást közel 400 ezer olyan alállomás biztosítja, melyek egymástól szinte teljesen elszigetelten gyűjtik az adatokat. Ha egy mérnök ellenőrizni szeretné az adott hálózat állapotát, akkor gyakran előfordul, hogy az adattovábbító infrastruktúra hiányában személyesen kell meglátogatnia ezeket az állomásokat, ahol összegyűjtheti a méréseket, és azokból részletes kiértékelést készíthet. Mire ezzel elkészül, addigra az eredeti adatok már elavulnak, ami szinte átláthatatlanná teszi az egész rendszert.

Ráadásul az elmúlt években sorozatosan érkeznek a különböző törvényi szabályozások, arról nem is beszélve, hogy a lakossági szintű, úgynevezett mikrotermelés (a házi nap- illetve szélenergia előállítása) is egyre népszerűbbé válik. Ezek a trendek pedig azt jelentik, hogy az áramtermelésben használatos technológia is folyamatosan fejlődik, ezeket a modern berendezéseket pedig nehéz összeegyeztetni a korábbi, hagyományos ellenőrzőhálózatokkal.

Hidakat kell építeni

A szakértő szerint korszerű SCADA-szoftverekre (ellenőrzésért és adatgyűjtésért felelő programok) lenne szükség, melyek biztosíthatnák, hogy egy központi helyről valós időben követhető legyen az összes alállomás. 

Azok ugyanis minden mért adatot a felhőbe küldhetnének, így bárhol merüljön is fel a probléma, a központi vezérlőteremből a valós idejű és a historikus méréseket is azonnal ki lehetne értékelni, mindez a karbantartásban és a vészhelyzetek elhárításában is rendkívül fontos szerepet töltene be.

A szakértő szerint a következő lépésben a SCADA alkalmazások prediktív elemzések segítségével minden egyes elosztópont valós idejű adatát összevethetnék a többi állomással, akár más országokban is, és így megalapozott becsléseket készítenének az adott egységek működési hatékonyságáról, az előre becsülhető élettartamról és a várható hibákról is.

Martyn Williams hozzátette: az Egyesült Államok már most megérzi az elöregedett rendszer hiányosságait, és az ország gazdasága dollármilliárdos veszteségeket szenved a korszerűtlen alállomások működési hibái miatt.

Forrás: Engineer Live