„A technológia egyrészt a megelőzés eszköze lehetne, másrészt gyakran a csalók segítője. Ez a kettős szerep ráadásul előreláthatólag csak tovább növekszik” – figyelmeztet Phil Oswalt, a KPMG International csalási ügyek vizsgálati szakágának vezetője.
„A technológia fejlődésével párhuzamosan annak illetéktelen célú felhasználása is egyre kifinomultabb. Miközben a csalók számára evidens, hogy technológiai eszközöket alkalmazzanak, a cégek nem tesznek eleget azért, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket a csalások megelőzésében kihasználják. A veszélyazonosító rendszerek és adatelemző módszerek működtetése elengedhetetlen feltétele a rendellenes vagy gyanús esetek feltárásának” – tette hozzá a szakértő.
Fontos tehát a vállalati kiberbiztonságra különböző okosrendszerekkel figyelni, ám nem szabad elfelejteni, hogy nem csak kívülről érheti támadás a fontos adatbázisokat. Ha egy vállalat valamilyen digitális védelmi rendszer kidolgozásába kezd, ügyelnie kell arra is, hogy a saját dolgozói se tudják túl könnyen kijátszani azt.
A technológiát ügyesen használó csalók ugyanis számos módot találtak a megvezetésre: 24 százalékban hamis vagy félrevezető információkat szerepeltettek a számviteli nyilvántartásokban, 20 százalékban e-mailben vagy egyéb üzenetküldő platformon osztottak meg ilyen adatokat, 13 százalékában pedig informatikai rendszerekhez szereztek illetéktelen hozzáférést.
A digitális csaló portréja
Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az opportunista csalások
A csalások többségét a belső kontrollok gyengesége miatt követték el, és a probléma egyre súlyosabb. A legutóbbi felmérés óta 18-ról 27 százalékra emelkedett az olyan esetek aránya, amelyeket épp ezeket kihasználva követtek el. Nem zárja ki az erős kontroll sem a bűncselekményeket, hiszen az esetek 16 százalékában az elkövetők egész egyszerűen kikerülik azokat.