Siyuan Tian, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatója és csapata a különböző szatellitekből érkező információk alapján becsülték meg a földfelszín alatti vizek mennyiségét. Ezeket az adatokat hozták aztán összefüggésbe a hónapokkal később bekövetkezett szárazságnak a talajra gyakorolt hatásával.
Az aszály természetesen hatással van a legelők, a termesztett növények és az erdők állapotára és növekedésére is, amelyet szintén vizsgáltak a szakemberek. A vízhiány ráadásul akár hónapokkal később is növelheti a tüzek kockázatát, és problémákat okozhat az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is.
A kutatók kombinálták a műholdas adatokat a víz körforgását és a növények növekedését szimuláló számítógépes modellel. Mindez lehetővé tette, hogy megértsék a víz föld alatti eloszlását, és hogy a folyadék milyen hatást gyakorol majd az elkövetkező hónapokban a vegetációra. A fejlesztés különös jelentőséget az adja, hogy ezáltal hosszabbá válhat az az időszak, amíg fel lehet készülni a szárazságra.
A víztérképek kombinálhatók a növényzet gyúlékonyságáról készült térképekkel is. Ez utóbbiakat az egyetem egy erre kiépített rendszere, az Australian Flammability Monitoring System készíti. Az összesített információk segítségével időben jelezhető, hol valószínűsíthető nehezen kontrollálható bozóttűz.
A kutatócsoport az amerikai, német és ausztrál együttműködésben fejlesztett GRACE műholdakat használja. Dr. Paul Tregoning kiemelte, hogy a módszer segítségével most először nyílik lehetőség a Föld teljes vízkészletének nyomon követésére.
Az információ kiegészíthető a felszíni vízmennyiséggel és a talaj felső rétegének nedvességtartalmával kapcsolatos, más műholdaktól kapott adatokkal. Így sokkal pontosabban megtudható, összesen mennyi folyadék áll rendelkezésre a különböző talajmélységekben.