Mi várható a matematika érettségin?

De lássuk, hogy mi várható a matematika érettségin!

A vizsgalap

A vizsganap ugyanúgy néz ki, mint a többi tárgy esetén, csak talán egy kicsit jobban félünk. Pedig ugyanúgy elmegy a délelőtt és valószínűleg ugyanúgy át fogunk menni, mint a többiből. A középszintű matematika bárki számára teljesíthető, aki egy kicsit is felkészülten vág neki a napnak. Ebben a Rubicon Matematika Érettségi Mesterkurzus segíthet, hiszen a matematika online felkészítője mindent tartalmaz, amire az érettségin szükség lehet.

Az egyéni felkészülés minden esetben rengeteg munkát és szorgalmat igényel. Naponta legalább egy óra tanulásra van szükség ahhoz, hogy egyáltalán érdemes legyen odaállni a nagy napon. A témakörök alapos átnézése és az elméleti anyag rögzítése nem maradhat el, de fontosak lesznek a definíciók, a képletek, az egyes tételek megtanulása is. Mivel ez sokkal inkább egy gyakorlati vizsga, így muszáj lesz időt szánni a folyamatos gyakorlásra. Nem maradhat ki egyetlen hét sem májusig.

Tippek a halmazos feladatokhoz

A 45 perces részben mindig van pár ingyen pont, ami a halmazokkal kapcsolatos. Még nem volt olyan középszintű vizsga, ahol ne találkoztak volna a diákok az ultrakönnyű feladatokkal. Ehhez nem kell mást tudni, minthogy mi is a metszet, mi a két halmaz különbsége, és vajon mit jelent az unió. Ezt pár perc alatt meg lehet érteni és máris van 2-3 extra pont, amihez tulajdonképpen ingyen juthatunk hozzá.

Szinte mindig vannak olyan feladatok középszinten, ahol a szöveg értelmezése alapján kell a vizsgázóknak halmazokat felrajzolni, majd kiszámolni néhány dolgot. Mielőtt belekezdenénk, érdemes átolvasni a szöveget, akár többször is, majd kezdjünk el rajzolni, elemszámokat felírni, de csak ceruzával. Előfordulhat, hogy csak negyedszerre sikerül pontosan a helyére rakni mindent. A ceruza pedig radírozható. A végső megoldás már mehet tollal.

Mi jöhet még elő középszinten?

A középszintű matematika érettségi mindig több feladattípusból áll és évről évre változik, hogy mi kerül bele. De az intervallumok szinte mindig ott vannak: nyílt és zárt, félig nyílt, félig zárt. Ezek azok, amiket szintén nagyon egyszerűen meg lehet érteni, elég rá pár percet szánni, hogy ismét szerezzünk pár “ingyen” pontot.

Előzőleg említettük a halmazokat, de előfordulhat, hogy a második részben ezeket statisztikai feladatokkal keverik. Sokszor például kördiagrammon és oszlopdiagrammon kell ábrázolni az adatokat, esetleg kiszámolni néhány statisztikai arányt, számot. Amikor tehát a halmazokkal foglalkozunk, mindenképpen lessünk bele ebbe a témába is, hiszen szinte biztosan találkozunk vele a vizsgán – közép és emelt szinten egyaránt.