Az „adatérett” város kifejezést még nem szokás használni, pedig erre is szükség van ahhoz, hogy egy települést „intelligensnek” lehessen minősíteni. Az információk összegyűjtésének, elemzésének, integrálásának és felhasználásának módja is a siker titka.
Ahogyan Susan O’Connor, az Oracle ipari marketing területéért felelős nemzetközi igazgatója fogalmaz, az adatok az intelligens városok átalakításának rakétaüzemanyagai.
Az ESI ThoughtLab már tavaly megjelentetett egy tanulmányt a témában, most pedig egy újabbal álltak elő. A „Building a Hyperconnected City” (A „hiperösszekapcsolt” város kiépítése) című kutatás az előző vizsgálatra épít.
Szerzői megállapítják, hogy a hatékony adatinfrastruktúrával rendelkező városok potenciálisan 21%-kal növelhetik egy főre jutó GDP-t. Mindezt világszerte 100 városi tisztviselővel történt egyeztetésből szűrték le.
Az eredmények szerint a leginkább „adatérett” városok Ázsiában találhatók. Az első helyen Szingapúr áll, amit Szöul és Hongkong követ.
Ez a rangsor nagyjából összecseng a világ legfejlettebb városainak listájával. Ott ugyanis szintén Szingapúr léphetett a képzeletbeli dobogó legfelső fokára, a második helyet Hongkong szerezte meg. Szöul viszont New Yorkot követve csak a negyedik helyet tudhatta a magáénak.
Az ESI ThoughtLab mostani tanulmánya szerint a „hipercsatlakoztatott” városok átlagos befektetési megtérülése 83 millió dollár. A csak „kivitelezői” szerepet betöltő városok esetén ugyanez az érték 19,6 millió dollár negyedéves szinten.
Sok városban – főleg Észak-Amerikában – külön tisztviselői pozíciókat hoztak létre az okosváros-projektekhez kapcsolódóan, leképezve ezzel a versenyszféra működési modelljét. Több helyen pedig külön programokat indítottak, amelyek applikációk segítségével teszik lehetővé, hogy a lakosok hozzáférhessenek a kapcsolódó szolgáltatásokhoz. A cél a városlakók elköteleződésének elősegítése.
Kiemelten fontos továbbá az adatvédelem kérdésköre. O’Connor szerint a felelősségteljes adatgyűjtés mindenhol kérdés minden érintett számára. A téma időszerűségét jól mutatja, hogy a megkérdezett 100 szakértő fele nyilatkozott úgy, hogy jelen pillanatban a települések nincsenek megfelelően felkészülve egy esetleges kibertámadás elhárítására.
Ráadásul a smart city projektekhez megfelelő eszközökre, agyagi- és humán erőforrásra van szükség. Ezeknek pedig az önkormányzatok sokszor nincsenek birtokában. A szakértő úgy véli, jelentős tőke felszabadításra lenne szükség a sikerhez. Ez pedig nyilvánvalóan nem megoldható egyik pillanatról a másikra.